2011. szeptember 24., szombat

16.-THE END

 Hát sziasztok! 
Mint látjátok, itt vagyok.Igenám, de a blog végével jöttem.Nagyon sajnálom, de ez nekem nem megy.Két okból is: 1.Kinőttem Eric rajongásából. 2.Nem birom. Ezen kívül még két blogom van a neonon, amiket sikeresen be akarok fejezni, azok által búcsút inteni a fanfictionoknak.
Ez alkalommal, amikor utoljára irtam nektek részt (ami mellesleg elég rosszul sikerült), meg szeretném köszönni a több mint 10.000 kattintást, és 30 rendszeres olvasót, valamint a több mint 90 kommentet.Ezek nekem sokat jelentenek, örülök, hogy olvastátok a blogomat.
Annyit elmondanák még, hogy nem fogok eltünni, a történeteket amik Ericről szólnak,szívesen elolvasom.
Köszönöm mégegyszer, és bocsánat ha felháborítalak titeket ezzel.
Jó olvasást utoljára itt. 
Timy
Amikor megszólalt az ébresztőórám,azt se tudtam milyen nap van, vagy egyáltalán fiú vagyok-e vagy lány.
Furcsa érzéssel botorkáltam le a földszintre.Apa a kávéját iszogatta, a reggeli sportújság olvasása kíséretében, míg anya az egyik divatmagazint tanulmányozta, reggeli közben.
-Öhm..jó reggelt.-köszöntem kicsit kómásan, rekedt hangon.Össze voltam zavarodva.Mi történt végülis?
-Neked is -mosolyogtak rám szüleim.
Reggelim elfogyasztása után a fürdőt céloztam meg.Szokásos reggeli teendőim elvégzése után felvettem egy világos farmert, egy fehér atlétával,és az elmaradhatatlan conversemmel,vittem fel egy halvány sminket, majd felkaptam a telefonom és a táskám, elbúcsúztam szüleimtől és mentem is ki, ahol Lessa és Maddie már vártak.
-Hogy aludtál? -kérdeze Maddie.
-Furcsán.-mondtam tömören.
-Azta.Olyat is lehet?-vonta fel Lessa a szemöldökét.
-Nagyon úgy néz ki.Szóval Stocholmban voltunk, szülők nélkül, meghaltak.Nem jártunk suliba, 19 évesek voltunk.És volt egy pasi.Tipikus barna hajú,barna szemű, cuki pofi, izmos test.Ő húsz volt.És mindenféle marhaság.-forgattam meg a szemeimet.
-És nekünk nem hagytál senkit? -kérdezte Maddie, a sértődöttet játszva.
-Dehogynem.-nevettem fel.-A két táncosát.
-Mi, híres pasi volt? -meresztett rám Lessa nagy szemeket.
-Igen.Énekes.
-Aztaa..és a nevét tudod? -kíváncsiskodott.
-Öö..valamilyen Eric.-vontam vállat.
-Álmodhatnék én is ilyeneket.-húzta el Maddie a száját.
Beérve a suliba kivettem a szekrényemből a könyveket és megindultam a már jól ismert földrajz terem felé.
-Azt el is felejtettem mondani, hogy én ukrán, te -mutattam Lessára- olasz, míg Maddie, te angol származású volt.
-Ez is megvolt, mégsincs este.-bólintott elismerően az utóbb említett barátnőm.
-Jó reggelt osztály.-jött be a tanár, mellette egy kb. velem egyidős pasival.-Bemutatnám nektek Eric-et,az új osztálytársatokat.Alyosha mellett még van egy üres hely.-mondta a tanár.Felkaptam a fejem, tekintetem egy jól ismert barna szempárba ütközött...

2011. szeptember 4., vasárnap

Szünet

Nagyon sajnálom, de nincs erőm folytatni a blogot.Legalábbis egy ideig nem lesznek részek.Tényleg nagyon sajnálom, de ígérem, amint tudok, írni fogok.
Most megköszönném a több mint 9000 látogatást és a 30 rendszeres olvasót :D Ezek nagyon de nagyon sokat jelentenek nekem.
Sajnálom, tényleg, és ígérem, hogy amint tudok hozok részt :)

Timy

2011. augusztus 25., csütörtök

Ismételten egy díj *-*

Te Jó Ég nagyon köszönöm MyDream,Lexxi,Sziszaa, hogy gondoltak rám ♥ ♥ ♥
 Nos ismételten 7 dolog rólam:
1.Szeretek olvasni-alap :D
2.Jelenleg -magam is meglepődtem ezen- rá vagyok kattanva a Kőszivű ember fiai c. könyvre
3.ERIC SAADE 4ever !!! (Amúgy pár perce láttam,hogy egy magyarországi lány levelet dobott neki tegnapi koncertjén.El is kapta :D)
4.Csúnya az írásom -.-
5.Három nyelvet beszélek, egyet úgy-ahogy értek: románul,angolul és magyarul beszélek rendesen, az olaszt értem.
6.Meg szeretnék tanulni svédül beszélni :D
7.Nagy álmom, hogy bejárjam a világot.

Akiknek küldöm:
Zsófi K.
MyDream
Lexxi
Egyasokbol
XxBellaxX
Kate
Sziszaa

Szabályok:
1) Tedd ki a logót a blogodra!
2) Köszönd meg a díjat akitől kaptad!
3) Írj magadról hét dolgot!
4) Küldd tovább hét embernek!
5) Hagyj üzenetet a blogjukon, hogy meglepetés várja őket!

2011. augusztus 22., hétfő

Első díjam *-*

Sziasztok! Megkaptam az első díjamat.

 Köszönöm szépen Zsófi K.,Lexxi,Sziszaa,MyDream,Bia.Nagyon és még többször köszönöm nekik :D

7 dolog rólam:

1. Utálom a horrort
2. Sötétszőke hajam van és szürkés-kék szemem.
3. Kedvenc időtöltésem: zenehallgatás,blog olvasás, írás.
4. ERIC SAADE 4EVER!!! Szerintem meg sem kel kérdezni ki a kedvenc énekesem xD
5. Eddig külföldön csak Olaszországban jártam
6. Nem tudok úszni.
7. Romániában lakom.


7 blog:

Szabályok:
1.Tedd ki a logót a blogodra!
2.Köszönd meg a díjat attól akitől kaptad!
3.Írj ki magadról 7 dolgot!
4.Küld tovább 7 írónak(ne felejtsd el belinkelni a blogjukat)!
5.Hagyj megjegyzést a blogjukon,hogy meglepetés várja őket!

2011. augusztus 21., vasárnap

15.Miért?

Sziasztok! Bocsánat a késésért, csak nem volt ihletem.Jellemző... 
Nos a részről annyit, hogy nem a legjobb, de ezt amolyan ajándékként szánom a több mint 6000 látogatóért :)
Jó olvasást kívánok és komizzatok 
Timy 
UI:Nagyon köszönöm az előzőhöz érkezett komikat :D

Maddie volt az.
-Mi van már?-nyöszörögtem.
-Gyere Aly,menjünk.-közölte hidegen.A csaj nem itta meg a reggeli kávéját.Lassan felültem,Erickre néztem, aludt.Egy sóhajtás közepette felálltam,megigazítottam a hajam a tükörbe,majd egy utolsó pillantás Erickre, és követtem Maddiet,aki kiment.
Másnap reggel.
Az orvos irodájába tartok.Eric állapotát akarom tudakolni.Jelenleg alszik.
-Nos,ma amikor felkel akkor megvizsgáljuk, és ha minden rendben akkor a nap folyamán haza mehet.-közölte.
-Rendben, köszönöm.Viszlát-léptem ki.
(---)
Maddie bement az étteremben, én pedig itt tengek Stockholm utcáin.Nincs kedvem hazamenni.Elvégre nem árt egy reggeli kiadós séta.
Már egy jó ideje sétáltam amikor mellém toppant valaki.Mindenre számitottam, csak pont rá nem.
-Helló-köszönt vidáman.
-Szia Molly.-mosolyogtam zavartan.
-Tudom,hogy nem vagyok a legjobb sétatárs, csupán csak megismerni akarlak.-itt körülbelül úgy nézhettem rá mint egy UFO-ra.
-Öhm oké...
A séta végére, csodák csodájára életben voltam.Kiderült: Molly egész jófej,összebarátkoztunk,számot cseréltünk,stb.
Hazaérve minden érzévszervem szerepet kapott: megcsapta az orrom egy ismerős férfiiilat,megláttam egy férficipőt,ráadásul cuppogásokat hallottam Lessa szobájából: nyitva volt az ajtó.Mivel az ő szobája az első a folyósón, akarva akaratlanul elmentem előtte.Miket tartogat még a mai nap?Jó hamar kibékültek.Lessa esetében egy az egymillióval, hogy plyan hamar kibéküljön egy fiúval.Úgy látszik Alex volt az az egy.Halkan beosontam a szobámba.
Az ágyon a ruhám díszelgett.Felemeltem,egyből megcsapta az orromat Eric illata.Ilyen hamar szívja magába?
Mindenesetre gyorsan vállfára akasztottam és betettem a szekrénybe.Majd felkaptam egy farmer térdnadrágot és egy fehér atlétát,valamint fehérnemüt és a fürdőbe mentem.Lezuhanyoztam,fogat mostam,majd felöltöztem és kimentem.
-Jézusom!-kiálltott fel Lessa amikor meglátott.
-Ennyire ilyesztő legyek?-néztem végig magamon.
-Nem, igazán jó ez a felszerelés, de megijesztesz.Hogy a francba másztál te az ötödik emeletig?
-Öhm...liftel-adtam az egyértelmű választ.
-Nem hallottam amikor jöttél.-sütötte le a szemeit.
-Na azért-kuncogtam majd a konyhába mentem.
-Reggelit, ebédet,uzsonnát?-kérdeztem zavarodottan-Hány óra?
-13:53-nézett Alex az órájára.
-Jól elment Molly-val az idő.Szóval?
-Molly?-kérdeztek vissza.
-Igen.Vele sétáltam amiután Maddie dolgozni ment.-vontam vállat.-Na kértek kaját?-bólintottak.
-Mégis hogy tudtad elviselni?-kérdezte evés közbe Alex.
-Tök jó fej.Amúgy is, nem tudom miért utáljátok.Amiért szakitott Erickel, nem biztos,hogy utálatos.Ez is meg kellett egyszer történjen-vontam vállat.
Ezt követően gyorsan peregtek az események: hangos ajtócsapódás,Kevin megjelenik,közli,hogy Eric mindent hallott, én pedig utánna szaladok.
-Eric várj már meg.-kiálltottam öt perc szaladás után már a parkban.
-Mégis miért?-fordult meg.-Hogy újra kioktass? Köszönöm, nem kérek belőle.Elég volt már Aly.Nem még kel megjátszd magad.Felfogtam.Csak játszodtál velem, ahogy Molly is,megvártad még beléd szeretek,majd lassan távolodsz.Mehetsz, és éld tovább az ilyen életet.-minden egyes szava rágógumiként tapadt a szívemhez.
-Te szerinted, ha játszodtam volna veled,ott ültem volna éjjel a kórházba?Mert, hogy te is tudd, nem sokat aludtam.Miért?Miattad.De úgy látszik neked nem tetszik, ha vannak még olyan személyek akik aggódnak érted.Maradhattam volna az étterembe,elvehettem volna a kocsid,a telefonod,a személyid, akármit.Tudtam volna elég ártalmat csinálni neked Eric.De nem tettem.Miért? Mert megkedveltelek,kezdtem azt hinni, hogy nem vagy egy öntelt sztárocska.Te nagyon úgy látszik tévedtem.Csak azért is, hogy tudd meg még egyszer kimondom: nem körülötted forog a világ.-kiabáltam vele, miközben arcomon fokozatosan folytak a könnyeim.-Gyűlöllek Eric Khaled Saade-mondanivalóm erősítéseként lendült a kezem,hatalmas pofont hagyva arcán.
Sarkon fordultam, és mit sem törődve könnyeimmel,hazaszaladtam.nem bántam meg amit tettem.Ha túl beképzelt a valóság megfigyeléséhez, leglább egy leckét kapjon.És igenis gyűlölöm amiért olyasmiket mondott nekem.Viszont az egyik kifejezés mágnesként vonta a figyelmemet: "megvártad még beléd szeretek".Nem tudom, hogy igaz-e, vagy hazudott,minden esetre volt még két személy aki csak tudhatja.
Felérve az ötödikre, hangosan bevágtam az ajtót magam után,majd a konyhába mentem.
-Beszéljetek-néztem Kevinre és Alexre-Mit mondott rólam nektek Eric?
-Sok mindent.-válaszolt Kevin.-Mit csinált megint?
-Ne tapasztald soha amit én az utóbbi öt percben.Gyűlölöm.-mondtam.Újra könnyek szöktek a szemembe.
-Nem Aly,nem gyűlölöd.-ölelt meg Lessa-Hogy gyűlölnéd?
-Ahogy te eddig Alexet.
-Naa-nyavalygott az emlitett,mire felnevettem.
-Minden rendben.-hajoltam el Lessától.
-Biztos?Vagy ahogy beérsz a szobádba, már úszni fogsz a könnyeidtől?-kérdezte.
-Rendben leszek.-bólintottam, majd a szobám fele vettem az irányt.Amikor benyitottam menten azt hittem elájulok.-Te mit keresel itt?-kérdeztem ingerülten az ágyamon ülő Erictől-Egyáltalán, hogy jutottál be?
-Még te faggattad Kevint és Alexet, és bocsánatot akartam kérni.-állt fel.
-Cch..azt hiszed, hogy azok után, hogy a fejemhez vágsz olyan dolgokat,hogy életem végéig emlékezni fogok minden egyes szóra, jössz ide bocsánatot kérni?Fárasztod az energiád öcsi.Kimehetsz.-mutattam a mögöttem levő ajtóra.
-Aly.Csak hallgass meg.Én nem gondoltam komolyan azokat amiket mondtam, csak úgy hirtelen felindulásból robbant.
-Rám.És elvégre nem is tudom mi volt, hogy úgy megharagudtál.De ha úgy van, úgy legyen.Kimész?-kérdeztem újra.
-Nem fogok,amíg meg nem bocsájtasz.
-Oké, megbocsájtok.Kimész?-mutattam az ajtóra ismét.
-Miért olyan nehéz ez?-temette arcát a tenyerébe.
-Mert szépen elszartad, már bocsánat.Ha nem lett volna mindez...-felkapta a fejét.
-Akkor?-kérdezte.
-Akkor más lett volna-sóhajtottam.
-Úgy látom,mennem kell.Hát akkor...szia...-keze már a kilincsen volt,de visszafordult.Kérdőn néztem rá,mire csak magához rántott és szorosan megölelt. (szerk.megj:most akarnám látni az arcokat :D)-Bocsánat.-hajolt el, majd kiment.
Miért neheziti meg a dolgom?Miért hagytam elmenni?Szeretem.Igenis szeretem.-ezekkel a gondolatokkal téptem fel a szobám ajtaját, majd egy mukk nélkül a lakásét is.A lépcsőházba láttam,hogy Eric nem a liftet választotta,hanem épp most van a harmadikon.Mázlimra a lift épp a mi emeletünkön tartózkodott,így gyors bepattantam és megnyomtam a földszintet.Mikor leért,láttam,hogy Eric épp ki akart lépni.
-Várj-kiáltottam, mire megfordult.Leszaladtam még azt a négy lépcsőfokot,majd karjaiba ugrottam és ajkaimat az övéire tapasztottam...

Fontos emberek!

Sziasztok :)
Még ez sem rész, csupán egy fontosságot szeretnék közzétenni.
Vészesen közel van a szeptember elseje, ami sokaknak tanévkezdet.Nekem -mivel Romániában élek- nem az.Még.Nálunk csak 12.én kezdődik a suli, de előre kel szólnom.
Ritkábban lesz friss, mivel nyolcadikat kezdem, és nekem ez hatalmas kihívás ha be akarok a legjobb gimibe kerülni.
Nem könnyű,mivel eddig se voltam kitünő, tán sose leszek az, de megpróbálom minden erőmet összeszedni.Ami azt jelenti, hogy csak hétvégenként, netán kéthetenként lesznek részek.
Tudom,hogy nem tetszik, bevalljam nekem sem, de nincs más kiút.Szüneteltetni csak nem akarom kilenc kerek hónapig a blogot.
Nos akkor 12.éig még lesz friss, amennyit csak birok hozni.Onnantól ritkábban.
Ez alkalommal megköszönném a több mint 6000 látogatót, és a 26 rendszeres olvasót.Nagyon köszönöm,hogy olvassátok a sztorimat :D
Nos csak ennyit akartam közölni.
Puszi,
Timy
PS:A frisset is igyekszem megírni :)

2011. augusztus 18., csütörtök

Facebook hivatalos oldal :)

Sziasztok! Ez még nem rész, csak közé szeretném tenni a blog hivatalos facebook oldalát is:
http://www.facebook.com/pages/Its-my-destiny-to-be-here/120788704686773 
Friss hírek a fejezetekről, Eric-ről, egyről-másról :)
Köszi előre is ha benéztek :D
Timy

2011. augusztus 16., kedd

14.Minden vacsorának tragikus a vége?

 Sziasztok!nagyon köszönöm a komikat,és bocsi,hogy csak most van rész.
Jó olvasást kivánok hozzá, és nem kinyivasztani :D 
Puszi,
Timy :-)

Amiután Alexnek letelt a 2 órája, Kevin vette át a helyét.
-Na és mi van Maddieval?-faggattam.
-Háát....-komolyan mint egy lány.
-Hát?Na...na...na-bökdöstem meg.
-Oké oké...nem tudom.-nem épp erre számitottam.-Vagyis nekem tetszik,de csepp bátorságom nincs,hogy megkérdezzem tőle, mit érez,vagy, hogy akar-e a barátnőm lenni.
-Na ide figyelj.Ne legyél nyuszi.
-De azok aranyosaak...-nyafogott.
-Kevin.Nem arról beszélünk.-röhögtem el a végét-Hidd el, látszik, fülig szerelmes beléd.Vagy ez csak az én hatásom-húztam ki magam.
-Te meg az egód-forgatta meg a szemét.-Sose változol meg.
-Nem is.-vigyorogtam.
-És,hogy birod Aly feltételét?
-Nehezen.Inkább vezetnék én helyette is,de ne üljön elől.Húzok hátra amikor ő jön-mondtam.
-Hát akkor úgy látszik jössz velem hátra,ugyanis Aly utánnam fog vezetni.
-Szuper...
***2 óra múlva***
-Na szépfiú, hova-hova?-kérdezte Aly.-Itt fogsz ülni-mutatott az anyósülésre,ahova beszálltam.Na ez olyan néma-film féleség lesz.-Látom jól birod-mondta Aly úgy 20 perc csönd után.
-Kevin-szóltam hátra.-Felrobbanok-tátogtam,mire Aly elvigyorodott mellettem.
-De tudom élvezni-sóhajtott.-Na nem baj szupersztár, kb.hét óra alatt hazaértünk.
Amíg Aly vezetett,nagy nehezen -még magam sem tudom,hogy- kibirtam a kussolást.Viszont amikor Maddie vette át a helyét gondolom örökre megunta a hangom.Csak beszéltem és beszéltem és beszéltem...
***Stocholm***
-Ébresztő-kiáltotta el Lessa magát.Hát igen, sikerült bealudni.
Örömmel nyugtáztam,hogy csupán percek kérdése és újra beszélhetek Aly-vel.
Abból a percekből órák lettek,ugyanis kilenc órára sikerült kikapnunk egy jó nagy dugót a központban.Két óra hossza után Lessa leparkolt a tömbházuk előtt.A lányok kiszálltak,kivették a csomagjaikat,majd elköszöntek és felmentek.

Alyosha szemszöge: 

Hogy őszinte legyek, gondoltam Eric feljön,dehát ha nem,akkor nem.Az első utam a fürdőbe vezetett.Megengedtem a forró vizet,majd beálltam a zuhany alá.
Miután végeztem magamra csavartam egy törölközőt és a szobámba mentem.A telefonom halk ptyegéssel jelezte,hogy SMS-m jött:
Ha ma este raérsz szeretném bepótolni a hallgatásom.Eric. 
Elvigyorodtam és visszaírtam:
Ráérek.Hova mennénk?
Pár másodperc múlva jött a válasz:
Vacsorázni.Nyolcra érted megyek.
Sikitani kezdtem örömömben mire Maddie és Lessa egy-egy fakanállal rontottak be.
-Kit kel leütni?-lihegett Maddie.
-Senkit-sóhajtottam és magamhoz szoritottam a telefonom.
-Naa miaz?-jött közelebb Lessa.
-Elhivott vacsorázni.-vigyorogtam még mindig.A két barátnőm sikitva dobta el a fakanalat,majd ölelt meg.
-Akkor ki kel csípkedd magad.-kacsintott Lessa.
-Majd én.-néztem rá jelentőségteljesen.
-De remélem nem egy törölközőben fogsz flangálni itt.-mutatott az anyagdarabra Maddie.
-Nem nem.-indultam a szekrényem fele.A csajok kimentek,így nyugodtan felöltözhettem.Egy világoskék térdnadrágnál és egy sárga topnál maradtam.Miután felöltöztem kimentem enni valamit.
(---)
Épp a vacsorához való ruhűmat választom ki ugyanis még fél órám van Eric érkezéséig.Ha vacsorázni megyünk akkor mégse öltözhetek cicanadrágba.A végső voksomat a fekete kedvenc ruhám kapta.Mellé pedig egy fekete magassarkú.Megcsináltam a hajam és a sminkem,majd fújtam magamra a kedvenc parfümömből.Egy fekete kistáskába beledobáltam a szükséges cuccokat,és késznek nyílvánitottam magam.
-Gyönyörű-dicsértek meg a csajok amikor kimentem.
-Köszönöm.-épp,hogy kimondtam csengettek.
-Itt se voltunk-mentek be a csajok a szobájukba.Egy mély levegővétel után kinyitottam az ajtót.
-Szia.Látom összeöltöztünk-vigyorgott.
-Szia.Igen.-mosolyogtam én is.
-Mehetünk?
-Persze-zártam be az ajtót.
Kint várt a jól ismert sötétitett ablakú kocsi.Egész úton egy árva mukkot nem szóltam,ahogy Eric sem.Úgy húsz perc kocsikázás után egy látszólag puccos étteremnél leparkolt.
-Hölgyem-nyitotta ki az ajtót.
-Köszönöm-húztam fel az orrom mint ahogy a grófoknál szokás.Eric ezen csak kuncogott.-Kérem tartsa meg a komolyságát-mondtam majdnem nevetve.
-Igenis.-bólintott majd gyengéden megfogta a kezem és bevezetett.Illedelmesen kitolta a széket jelezve,hogy üljek le,majd ő is helyet foglalt szembe velem.
-Egész jól bírtad a megpróbáltatást-mondtam megtörve a csendet.
-Ugye?-húzta ki büszkén magát.
-Te meg az egód.-forgattam meg a szemem.
-Első számú tulajdonság a popsztároknál-mosolygott.Ha így folytatja beleolvadok a székbe.szerencsémre a pincér jött,hogy felvegye a rendelésünket.Jobban mondva pincérnő.El sem hitte,hogy Eric Saade-nak hozhatja ki a kaját.Persze az autogram és a fotó sem maradhatott ki.Én egy gyilkos pillantással gazdagodtam meg,de megértem.Viszont Eric csak egy barát.
Amikor kihozták a kaját szerencsére egy más pincér jött.
-Ez nagyon jó-mutatott Eric a villájával a kajára.Majd egy adott pillanatban sápadt lett az arca,levegőért kapkodott.
-Eric,minden rendben?-nyújtottam neki a vizes poharat.
-Persze.-köhögött.-Csak...-nem mondta végig, elájult.Leesett a székről.
-Valaki hívjon egy mentőt-kiáltott a mellettünk lévő asztaltól valaki.
Pár perc múlva már jöttek is mentők,Ericket a kórházba vitték.Előtte azonban kihalásztam a zsebéből a kocsikulcsot,majd amikor a mentő elhaladt,bepattantam és gázt adtam, miközben tárcsáztam a csjok számát.
-Megértem,ha nem itthon alszol.-szólt bele köszönés nélkül Lessa.
-Nem otthon,hanem a sürgőségen.Ugyanis Eric ott van,én pedig a kocsijába a belvárosba 120/órával vezetek.-daráltam le az eseményeket.
-Mivaaan?-Lessa hangja két oktávval feljebb csúszott.
-Hívd Kevint és Alexet, és ha lehet, ne három emberért aggódjak ma este.-nyomtam ki.A kórház előtt leparkoltam,majd amilyen gyorsan engedte a magassarkúm a sürgőségre szaladtam.
-Ön ugye Eric Saade-val volt?-szólitott meg az egyik orvos.
-Igen.Minden rendben vele?Egyáltalán mi történt.
-Ételmérgezést kapott,jelenleg nincs magánál.Nem tudja,ha ezt szándékosan csinálták-e?-kérdezte.
-Egy pincérnő aki felvette a rendelést,lehet,hogy tett a valószínű nekem szánt ételbe valami mérget.Csak mivel egy másik pincér szolgált ki,valószínű össze volt keverve-mondtam.
-Rendben.Köszönjük.
-Aly-hallottam,hogy valaki kiállt.Megfordultam és először Kevint,majd a többieket láttam meg.-Mi történt?-kérdezte Alex.
-Ételmérgezés.Ha nem az a pincér szolgál ki,akkor én lennék itt-mondtam.
-Vagyis?-kérdezte Lessa.Elmeséltem töviről hegyére az eseményeket.Az orvos azt mondta,hogy egy valaki maradjon éjszakára is,ha netán történik valami.Felajánlottam,hogy maradok én.Ruhát cseréltem Lessával,azért mégse fogok elegáns cuccba aludni.Rákötöttem,hogy a két szeme és a ruhám.(értsd:szemet ruháért :D).
A kórterembe,ahol Eric volt,még volt egy ágy,így én ott lettem elszállásolva.
Egész éjjel nem tudtam aludni csak forgolódtam.Hajnal fele sikerült valahogy elszunditani.Arra ébredtem,hogy valaki a nevemet szólitja...

2011. augusztus 15., hétfő

5000 látogatás *-*

Nagyon köszönöm ezt nektek :D
Egy hónap leforgása alatt 5000 látogatás az nagyon megtisztelő.Örülök,hogy olvassátok és komizzátok a blogom.
Megkérnék ezért minden olvasómat,hogy írjon egy-egy véleményt az előző fejezethez,tudjam érdemes-e folytatni,vagy nem.
Ha még kapok egy komit az előzőhöz,akkor jön a következő.
A 15.fejezet pedig eleve egy meglepetés lesz, a látogatások ajándékául.
Köszönöm még egyszer.
Timy

2011. augusztus 12., péntek

13. Magyarázatok /Part. 2./

Sziasztok! 
Bocsi, hogy várni kellett, de nem volt ihlet :/// 
Nagyon köszönöm a komikat :D 
Jó olvasást :)
Timy <3

Amiután elhajtott a kocsi,Alexnek a vége eljött, ugyanis Lessa megkérdezte:
-Mi történt, hogy mindenki olyan dühös?
-Tudod.-kezdtem bele- nem mindig úgy alakúl ahogy gondolnád.Dee inkább mondja el a vádlott-passzoltam le a szerepem.
-Találkozunk egy másik életbe-veregette meg Alex vállát Eric.Mindenki (kivéve Alexet és Lessát) Maddiék sátorba ment.Onnan leskelődtünk a kis ablakon.
-Hát...-habozott Alex.-Az úgy volt, hogy nem tudtam aludni, és idejött, és...-lehajtotta a fejét, Lessára néztem.Kezdett türelmetlen lenni: jellemző.
-És?Alex, nyögd már ki, nem lehet olyan vészes-simitott karjára.
-De bizony az-mormoltam, mire a többiek lepisszegtek.Egy szemforgatás közepette figyeltem a további fejleményeket.
-Nehéz-fújt nagyot Alex.
-Amíg....-Lessa elhallgatott, innen is láttam, hogy megtelik a szeme könnyel.A mondat úgy kellett volna hangozzon, hogy:'Amíg meg nem csókolt addig oké', de már nem élte meg küldetését.-Úgy van ugye?-kérdezte sírós hangon a barátnőm, azt a következő pillanatba berontott a sátorba.Próbált nagyokat lélegezni, de mindenki tudta, csupán másodpercek kérdése, és robban.A fiúk ki is mentek,mi pedig átöleltük Lessát, aki keservesen kezdett sírni.
-Miért tette?-szipogott.
-Nem tudom.-mondtam-De nem tudja mit veszitett.-mondtam mosolyogva, remélve, hogy tudok valami lelket önteni a barátnőmbe.
Vagy tíz perc sírás után nagy levegőt vett:
-Nem fogok sírni utánna.Erős leszek-mondta, majd felállt és kiment.Követtük példáját, kint a fiúk épp leckéztetni próbálták Alexet.
-Inkább vágja le ő a fejed-motyogta Kevin Lessára célozva.
-Kinek vágjam le a fejét?-tette barátnőm a 'nem-tudok-semmiről-semmit'.Na igen.Akkor is sírás lesz a vége.
-Most levegőnek vagy nézve.Nekem megfelel-vont vállat Kevin.
A nap további része úgy telt, hogy a fiúk megvitatták a versenyt,és arra jutottak, hogy nem nyert senki,Alex félrelépése miatt.Ennek következtében Erictől is kapott egy alapos fejmosást, amit nevetve néztem végig.Aztán az alvás úgy maradt, hogy én alszok Lessával, míg Alex Erickel, már ha bemer menni a medve szájába, avagy a sátorba.Este, mikor Lessa elaludt kimentem, mivel nem voltam álmos.A tűz még mindig égett, Alex ott ült mellette.
-Nos...hogy vagy?-ültem le mellé.
-Először: köszönöm az égnek, hogy valaki nem csak azért szól hozzám, hogy lecsesszen, másodszor meg türhető, de volt jobb is.
-Az egy, hogy összetörted a barátnőm szívét, az más, hogy barátom vagy- mosolyogtam rá- És az megint más, hogy Mollyval akadt kedved összeállni.Hogy sikerült elvennie a fejed?-kérdeztem.
-Nem tudom.Csak odajött hozzám, aztán a következő pillanatba megcsókolt.
-Azt ne mondd, hogy nem élvezted, mert kihozom Ericket, ő is szemtanú volt.Láttuk Alex.
-Hát igen, nem mondhatom.-csönd állt be.Mindketten a pattogó tüzet figyeltük.-Aly, kérdezhetek valamit?
-Rajta.
-Szerinted van még esélyem Lessánál?
-Igazat vagy hazugságot?-húztam el a szám.
-Hazugságot, kérlek.
-100%-os.-vigyorogtam rá, mire csak egy fancsali kép volt a válasza.-Figyelj, én nem tudhatom ,hogy mit érez Lessa.
-És ha te lennél ő?-kérdezte
-Én a titkolózást nagyon utálom.Szóval...
-Szóval szó sem lehet róla, hogy összejöjj velem.-megállt bennem a vér.Most komolyan azt mondta amit én gondoltam, vagy mihelyt haza érünk megyek a fülorvoshoz?-Úgyértem ha te lennél ő-javitotta ki magát rémült arckifejezésem láttán.-Én nem járnék veled...cch...-na oké, én megértem, hogy baráti viszony van köztünk, de azért ez rosszul esett.
-Aha.Jó éjt-azzal felálltam és bementem a sátorba.Megbántott.De miért van ez velem?Barátok vagyunk.Kész.Nem több.Lefeküdtem Lessa mellé, majd lassan-lassan elaludtam.

Reggel fitten ébredtem, ami nálam nagy szó.Lessa tükrébe kicsit megigazitottam a hajnak nevezendő kazalt a fejemen, majd kimentem.
-Reggelt.-ásitottam.
-Hali.Cső.Helló-jöttek a válaszok.Leültem Eric mellé és egy puszit adtam az arcára.Látszólag meglepődött, a végén viszont elvigyorodott.Na megállj, nem lesz az olyan könnyű-gondoltam magamba.
Amiután Lessa is kijött megreggeliztünk,majd úgy döntöttünk elmegyünk kicsit a tópartra, majd kezdünk pakolni.
Mivel nem volt a terveim között a pancsolás, vittem magammal egy könyvet is.Azért a ruháim alá felvettem a fürdőrucimat, nem árt egy kis barnulás.A kisebb hátitáskámba betettem a könyvet, törölközőt, naptejet,és az MP4-esem,a napszeművegem a fejemre tettem, majd kimentem.
-Mehetünk?-kérdeztem.
-Jöjjön már ki a dalospacsirta.-forgatta meg Kevin a szemét.
-Eric, mozogj már-kiáltottam rá.
-Most mi van?-jött ki- Nem állt meg a hajam.-tette az ártatlant.Egy sóhaj után elindultunk a tóhoz.
Mivel meleg volt,egyből a vizet céleozták meg.Kivéve engem.Én letettem a törölközőt majd elfeküdtem rajta és olvasni kezdtem.
Egy jó húsz perc után valaki leült mellém.Nem néztem fel, folytattam az olvasást.
-Haragszol?-kérdezte az illető mellőlem.
-Nem-adtam meg a bő válaszom.
-Aly, engem nem versz át.Haragszol.
-Nem, csak rosszul esik.-mondtam még mindig a könyvbe mélyülve.Persze, hogy nem tudtam figyelni a betükre.
-Mit csináltam megint?-kérdezte mérgesen.Aha, még ő a mérges.
-Oké, Alex, hogy csak barátok vagyunk, de rosszul esett amit tegnap mondtál. -néztem végre fel rá.
-Ez a bajod-csapta a tenyerét a homlokára.-Nem úgy értettem.Vagyis de,de mégse.Öhm...-kereste a megfelelő szavakat.Úgy döntöttem, hogy míg megtanul beszélni,olvasok tovább.
Azonban nem épp az történt amire számitottam.
Épp fordultam vissza a könyvhöz, amikor megcsókolt.
-Alex!-hallottam mellőllünk egy hangot.Elhajoltam, a kezem automatikusan lendült,vörös foltot hagyva Alex arcán.
-Áúú.-fogta meg az arcát.
-Csak, hogy tudd, én nem vagyok Molly-azzal felálltam, és a tóhoz mentem, minnél mélyebbre.




Eric szemszöge: 

Mennék én is ki megszáradni, mint minden normális ember.Erre mit látok?A legjobb barátom csókolózik a -remélem- következő csajommal.
-ALEX!-orditottam rá.Aly is megadta a maga módján a büntetést: egy jó csajos pofont, hogy Alex arca a paprikáéhoz hasonlitott.Majd felállt és a vízbe ment.-Most komolyan haver mindenkivel kikezdel?-förmedtem rá.
-Mit még csinált?-jött mellém Kevin.
-Alynél is próbálkozik.-árulkodtam.
-Ember, lassabban a csajokkal-ült le mellé Kevin is.-Mi van az arcoddal?- szinte röhögve kérdezte.
-Megkapta ami kijárt neki-dünnyögtem mire Kevin egy hatalmas röhögőgörcsben tört ki.
-Miaz?-jöttek ki a csajok is a vízből.-Merre van Aly?-kérdezte Maddie.
-Ez a jól ismert nőcsábász sikeresen elűzte, hogy nekem lesz szerencsém, ha ezek után hozzám szól-mondtam.-Már csak te hiányzol-mutattam Maddie-ra.
-Na azt meghiszem-húzta Kevin az ölébe.
-Van mit beszélnünk-mutattam rájuk.Nem csak a lányok fecsegik ki a kapcsolatokat.
/2 óra múlva/
Aly még mindig nem jött vissza, a telefonja pedig nálunk van.
-Srácok,én halok éhen-panaszkodott Lessa.
-Menjetek késziteni kaját, én megkeresem Alyt-mondtam és felálltam.
-Oké, de vigyázz-'aggodalmaskodott' Kevin.
-Igenis apuci-forgattam meg szemeimet, majd elindultam az egyik irányba.Ha van szerencsém a fánál találom meg.Először találjam meg a fát.Olyan tíz perc barangolás után megpillantottam Alyt.Igazam volt.A fához talált.Reszketett.Be kel vallani nem volt túl meleg,ő pedig fürdőruhában volt.Ráadásul sírt.
-Aly.-szólitottam meg mire felkapta a fejét, majd felém szaladt.
-Annyira, de annyira sajnálom.-szipogott.
-Ne sírj.És nem kel sajnálnod.De ezeket vedd fel.-hajoltam el tőle és odaadtam a ruhájait meg az én felsőmet.
-Megfázol-mutatott a felsőmre.
-Nem.-ráztam meg a fejem, majd ráteritettem.
-Tudod mit....-vette le majd felém nyújtotta-Vedd fel.
-De...
-Ne makacskodj.Vedd fel-parancsolt rám.Egy sóhajtás közepette felvettem,fel akartam cipzározni, amikor a kezem után nyúlt.- A-a.-azzal lehúzta a cipzárt és átölelt, ez által a felső őt is fedte.
-Van eszed-dicsértem meg.
-Tudom-nézett fel rám.-Kellett volna hozd az én kardigánom.A táskámba volt.
-1.Én nem kutatok más táskájába.És 2.Nekem jó így is-vigyorogtam rá.
-Aha.Szóval így játszunk.
-Így ám.-mosolyogtam rá.
-Nem fogod kibirni...-mosolyodott el szemtelenül.
-Mit?
-Azt, hogy amíg vissza nem érünk egy árva kukkot se szólj hozzám.-ezt nagyon eltalálta.
-De kibirom-mondtam határozottan, habár belül káromkodtam, hogy ilyesmit talált ki a buksija.
-Oké.Akkor számolok vissza, és addig nem szólsz hozzám, amíg a lakásomba be nem tettem a lábom.
-Rendben.
-Akkor 5,4,3,2,1 és kussolsz-vigyorgott.Megráztam a fejem és mosolyogva öleltem át.-Na, na, na.Mit gondolsz, mi vagyok én?Nincs se beszéd, se ölelés, se puszi, se semmi-bújt ki ölelésemből.-De vezess vissza a többiekhez.-mondta mire elnevettem magam és elindultam abba az irányba ahonnan múltkor jöttünk.Kis idő múlva már az asztalnál ültünk.Szerencsénk,hogy akkor készült el a kaja.
-És ha jól értettem Eric egy szót se szól Aly-hez, amíg haza nem érünk?-kérdezte Kevin.
-Igen.-húzta ki magát Aly büszkén.
-Pacsit csajszi, így kel csinálni-pacsiztak le.

Amiután ettünk, úgy döntöttünk, nyugovóra térünk pár órára, majd elindulunk visszafele.Éjjel csak nincs akkora forgalom.
***
Amikor felkeltem, már sötét volt.Nyújtózkodtam egy sort, majd felkeltettem Alexet.
-Menj keltsd fel a lányokat, én megyek Kevinékhez.-mondta, amiután elpakolta a cuccait.
-Oké-azzal kimentem, egyenesen Alyékhez.-Lessa-orditottam,így biztos voltam,hogy Aly is meghallja.Meg fogom mutatni,hogy igenis kibirom,hogy ne szóljak hozzá.
-Aha, látom betartod az egyességet-mondta egy nyújtózás közepette Aly.Bólintottam, majd közelebb mentem hozzá és a feje tetején álló tincseket lesimitottam.Elmosolyodott majd bólintott.
Kint már Alex a sátrat bontotta, Maddie az evőeszközöket, tányérokat, míg Kevin az asztalokat és a székeket pakolta.Kevinék sátrához mentem és lebontottam azt is, míg Lessa és Aly az övéken művészkedtek.
Mire minden a kocsiba volt, már lehetett nyolc óra is.Eldöntöttük, hogy Alex vezet, én mellé ülök,a többiek hátra.
-És mondd-törtem meg a csendet már az úton-Miért tetted azt ma?-nem akartam kimondani, nem szerettem kimondani.
-Nem tudom.Haver-nézett egy pillanatra rám, majd vissza az útra-bocsi.Tudod, hogy nem mozdulnék Aly-re.-szerencsénkre a többiek el voltak foglalva,így nem ránk figyeltek.A visszapillantó tükörbe,azonban láttam,hogy Aly néz.Mikor észrevette,hogy én is őt bámulom elkapta a tekintetét,láttam,hogy pirul.Elmosolyodtam.
-Tudom Alex,de ne még csinálj ilyet.-morogtam.
-Tán féltékeny vagy?-kérdezte vigyorogva.
-Pimaszul.Még rátok is.Nem vagyok normális.
-Dehogynem.Csak szerelmes.-nyugtatott Alex.
Igaza volt.Akkor döbbentem rá.Nem csak puszta barátság.Szeretem...

2011. augusztus 9., kedd

12.Magyarázatok /Part. 1./

Helló! Milyen hamar jöttek a komik, nagyon köszönöm. 
Itt is van a rész.
Kiváncsi vagyok a reakciókra, szóval irjatok komikat :D 
Jó olvasást kívánnék még. 
Puszi: 
Timy :) 






 





-Miről maradtunk le?-sugta Eric a fülembe.
-Hát...igen jó kérdést tettél fel.-húztam el a szám-De ő nem véletlenül összekavarta a csajokat?Mert az biztos nem Lessa.Neki nem göndör a haja.-mondtam a gerlepárra mutatva, aki a távolság miatt nem látott meg minket.
-Nagyon úgy vélem el kel vinni a kölyköt a szemorvoshoz.Habár én sem tudom ki az, ha háttal van nekünk-mondta vigyorogva.
-Most meg mit vigyorogsz?-kérdeztem összeráncolt szemöldökkel.
-Nyertem-vigyorgott még mindig.A gerlepár elvált egymástól,és amint Alex meglátott minket halálsápadt lett.Közelebb mentünk.
-Helló-köszöntem.A csaj megfordult.


Eric szemszöge: 


Amikor megfordult a lány,hirtelen nem tudtam, hogy mit csináljak: ájuljak el, vagy pofozzam fel Alexet.Végül csak szájtátás lett a haditervemből.Ahogy láttam Aly is meglepődött,nem is kicsit.
-Alex.Ugye tudod....-nem mondtam végig,inkább egy amolyan 'szánalmas-vagy-öcskös' néma kacagást ejtettem.Barátom csak lehajtotta a fejét, a fűbe mintákat rajzolt cipője orrával.
Abban a pillanatban kijött Lessa álmos arcal.
-Hal...-nem köszönt végig, valószínű a fagyos hangulat miatt.-Mi folyik itt?-kérdezte hol egyikünkre, hol másikunkra nézve.
-Inkább ne tudd meg-suttogta Aly, és szinte biztos voltam, hogy csak én hallottam meg.
Abban a pillanatban egy nagy csattanást hallottunk, aztán hogy Kevin elküldi a hátitáskáját melegebb éghajlatra.Majd Maddie jött ki rémülten.
-Ez álmába járkál-mutatott az épp kijövő Kevinre.Aly mellettem halkan felkuncogott,kezét a szája elé tette, ne röhögje el magát.
Kevin amint meglátta a plusz, ráadásul elkövetkezendő épp elég nagy károkat okozó alanyunkat,kiguvasztott szemekkel rám nézett,Alex fele bökött,mire bólintottam.
-Te nem vagy normális-esett neki Alexnek Kevin.-Ugye nem? Mondd, hogy nem úgy van.-parancsolt rá Kevin, és már láttam magam előtt a rövid időn bekövetkezendő pofont amit Alex fog kapni.
-Pedig úgy van-szólalt meg Aly.-Sőt ne is mondjam tovább-vakarta meg a tarkóját.
A csöndet Maddie törte meg.
-De hiszen olyan ismerős.-mondta.Akkor megjelent még egy olyan valaki, akire senki nem számitott.


Alyosha szemszöge: 


Megjelent Adam és megcsókolta azt, akivel az előbb Alex smárolt.Az állam a vakondtúrások mélyét verdeste.
-Adam?-nézett rá kiguvadt szemekkel Eric.
-Jöttünk látogatóba-mosolygott majd egy puszit nyomott a lány vörös arcára.
-Együtt vagytok?-lepődtem meg, mire Adam csak bólintott.-Akkor meg se tudd, mit csinált-mondtam alig halhatóan.
-Mit?-váltott Adam komolyra.
-Nem érdekes.-legyintettem.Őszintén szólva nem néztem ki Alex-ből, hogy ilyesmit csinál.Nem ilyennek ismertem meg.És most meg, mit tesz? A csapatunk egyik ellenségével smárol, ráadásra fent áll az a veszély is, hogy a barátnőm kijön és meglátja őket, azt a versenyüknek annyi, amit nem is bánnék, hisz Eric nyerné.Fájdalmas lesz, ha Lessa megtudja.Valószínű többet nem kívánja látni Alexet.Aztán ha visszaérünk Stockholmba,árvíz lesz a házba.Egyszóval: törékeny
A néma csend már kezdett idegesiteni, így hát muszáj volt megszólalni.De nem tudtam semmi frappásat mondani.
Egy adott pillanatba,azt vettem észre, hogy Maddie félrehúz.
-Mi folyik itt?-kérdezte.
-Alex épp csókolózott vele, amikor tértünk vissza.
-Hogy miii?-hangja egy oktávval feljebb csúszott-De ti hol voltatok?-kérdezte.
-Tóparton CSAK társasoztunk- emeltem ki a második szót.
-Ooké-tette maga elé Maddie a kezeit védekezésképp.-De most komolyra váltva, Lessa tudja?-suttogta.
-Még nem...-mondtam.Maddie elhúzta a száját, majd visszaindult a többiekhez.Követtem példáját.
-Akkor álljunk neki sütni.Maradtok vacsorára, ugye?- kérdezte Maddie, mire Adam bólintott.(szerk. megjegyzése: ugye tudom húzni az emberek agyát? :D )
Neki álltunk sütni,senki egy árva mukkot nem szólt, csak végeztük a dolgunkat.Már épp készültem megszólalni, amikor Adamnek megcsörrent a telefonja.Bocsánatot kért, majd alrább ment.Így most is abba maradt a szólásom.Már épp teritettük meg az asztalt, amikor visszajött Adam.
-Gyere egy kicsit-azzal elhúzta a barátnőjét a kocsihoz.Kevin épp készült felpofozni Alexet, amikor közéjük álltam.
-Ne itt legyen cirkusz, oké?-úgy tünt hatásos volt,nem pofozták agyon egymást.Még...
-Hogy is jött olyasmi az eszedbe?-kérdezte Maddie.Lessa csak állt, és figyelt.nem értette.
-Ne kivánd, öcskös, hogy érjünk haza.És ne panaszkodj, ha a pokolban kötsz ki egyik álmomba.-fenyegette Kevin.
-Ne itt na.-kiáltott rájuk Eric
-De most mit csináltam olyan rosszat?-tette az ártatlant Alex.
-Mit csináltál rosszat?-álltam fel mérgemben (épp a zöldséget szeleteltem, úgyhogy még kés is volt a kezembe).-Azt, Alex, azt, hogy az elkövetkezendő napokba, víz alatt leszünk, érted mi az?-ilyen dühös rég voltam.Nagyon rég.-Te meg, hogy mit tettél rosszat.El tudod képzelni az árvizet.-bólintott.-Na tessék.Az lesz nálunk.Jó pár napig, hétig, netán hónapig nem fogok lélegezni.Remélem megérte a kis 'akciód'.-mutattam nyuszifület, majd visszaültem a helyemre.Mindegyik megszeppenve nézett.Maddie-nek a szája is tátva maradt.Ilyesmit nem nagyon szoktam művelni, de ha a családomat, vagy a barátaimat bántja valaki, az imádkozzon a fejiért.
-Eric ez neked is szól-sugta Kevin az emlitettnek, de meghallottam, hisz mellettem volt.-Ne idegesitsd fel a leendő csajod-mondta, mire én hasbavágtam.
-Neked is szól-mondtam.-Ne adj Isten,hogy valamit művelj, mert rosszabb lesz.-mutattam fel a kést mire nagyot nyelt.Visszafordultam a zöldségemhez.
Kis idő múlva már Adamék is visszatértek.
-Mennünk kel.-jelentette ki Adam.
-Miért?-kérdezte Kevin.
-Akadt valami baj a lakosztályokkal.
-Hát oké.Be se mutatkoztunk-állt fel Maddie-A nevem Madison Baker.-rázott kezet a lánnyal.
-Lessa Hammer-nagyot nyelve rázta meg az ő kezét.
-Alyosha Graund.-nyújtottam ki a kezem.Majd ők a kocsi fele vették az irányt.Mielőtt beszállt volna a lány visszakiáltott:
-Egyébként Molly.Molly Sandén...

2011. augusztus 8., hétfő

11.Paparazzi?

Sziasztok!Nos itt is van a rész, habár holnapra volt igérve. 
Wáá de jó volt a vasárnap....olyan helyes, és mindig mosolyog...Befejeztem khm...:D 
Nos, észrevettem, hogy volt valaki, akinek nem tetszett az előző fejezet.Nem harapok, kedves anonim, nyugodtan írd le mi volt rossz. 
Köszönöm a komikat és a 22 rendszeres olvasót :) 
Nem írok többet, csupán csak jó olvasást kívánnék :D 
Timy  


Reggel a nap sugarai ébresztettek.Megdörzsöltem szemeimet, majd felültem.
-Jó reggelt-köszönt Eric.
-Neked is-ásitottam.
-Gyere, menjünk vissza, már tizenkét óra.
-Jó sokat aludtam-álltam fel.Elindultunk egy irányba, amint kiderült jóba, úgy húsz perc járás után megpillantottuk a helyet.Azonban tele volt paparazzikal-Eric, mit keresnek ők itt?
-Nem tudom-bújt meg az egyik fa mögött.-Te itt maradsz.Én amíg lehet, húzom az időt.-mondta, majd elindult.


Eric szemszöge: 



Alex pillantott meg elsőnek.
-Itt is van-kiáltotta, mire paparazzik hada vett körül.
-Hova tüntél?Esetleg valakivel voltál?Miért mentél el barátaidtól?Kik ezek a lányok?-uszitották rám kérdéseiket.
-Eltévedtem.Ezek a lányok pedig csak haverok-mondtam.
-Eric, hol van Aly?-sugta Lessa a fülembe, de az egyikük meghallotta.Komolyan már elegem van!
-Ki az az Aly?-kérdezte.
-Én vagyok-hallottam meg egy angyali hangot.Mindenki felé fordult.
-Ő az új barátnőd?Vele voltál múlt éjjel?-kérdezték.
-Nem-mondtam a kelleténél lehet (biztos) hangosabban.Mindenki síri csendben figyelt.-Ők csak a barátaim.Nekem is kijár pár nap pihenés.Így hát, úgy döntöttünk szervezünk egy szabad levegői összejövetelt-magyaráztam.Reméltem lerázom őket.
Így is történt.Miután bocsánatot kértek, és vettek még pár interjút, szépen lassan elszállingóztak, így a környék újra a régi csendben 'pompázott'.
-Halálra aggódtuk magunkat, merre jártatok?-kérdezte Maddie.
-Mint mondtam, eltévedtünk.-válaszoltam.
-Csak eltévedtetek?-húzott félre Kevin.
-Igen, csak eltévedtünk.Nameg vele aludtam.-ajkamba haraptam, hogy folytsam el a vigyorom.
-Höhh, megelőztelek.-veregette meg a vállam Alex.
-Mi történt pontosan az éjjel?-tettem karba a kezem.
-Vele aludtam-mondta mintha tök értelmű lenne.
-Ééés?-faggatta Kevin.
-Ennyi.Komolyan-emelte fel kezeit védekezésképp.
-Nos oké.Akkor vegyük úgy, hogy az nyeri meg ezt a kis versenyt, aki hamarabb megcsókolja áldozatát.-mondta Kevin.
-Vágjunk bele.-pacsiztam le Alex-el.


(E közben) Alyosha szemszöge: 


Amikor a fiúk tovább álltak, a csajok  kérdezősködni kezdtek. 
-Noos?-kezdte Lessa a jól ismert 'békén-nem-hagylak-amíg-mindent-nem-tudok' operációját.
-Csak együtt aludtunk-mondtam.
-Biztos?-kérdezte Maddie is.
-Igen, 100% biztos-nyugtattam őket-És ti?-böktem meg Lessát.
-Mi is.-sóhajtott nagyot, mire felkuncogtam.
A fiúk visszatérte után megebédeltünk, majd elmentem 'zuhanyozni'.Mire visszatértem mindenki a saját sátrába ment kicsit pihenni.Mivel elég sokat aludtam, ahhoz képest, hogy általába mennyit alszok,így nem jött álom a szememre.Eric sem aludt.
-Nem alszol?-kérdeztem.
-Nem vagyok álmos-rázta meg a fejét.Egy ideig csönd volt, majd ő megtörte.-Társasozzunk.-mondta.
-Oké, de gyere menjünk ki.Jó az idő-húztam fel a sátor cipzárját.Felkaptam két üveg vizet, majd elindultam a tó fele.Eric is beért, pár perc menés után a tó partján álltunk.Leteritettünk egy plédet, majd kiraktuk a játékot, és a madarak csiripelését hallgatva kezdtük el játszani. 
-Csaltál-mondtam kis idő múlva.-Az előbb még a kéken voltál,azt míg én visszajöttem, a pirosra léptél.-mérgelődtem. 
-Nem igaz-tiltakozott szinte nevetve. 
-Min röhögsz?-kérdeztem. 
-Szép vagy amikor mérgelődsz.-harapott alsó ajkába,mire én elpirultam.-Te jössz-jelentette ki.Miután véres vereséget szenvedtem,felálltam.-Ááá de nem tudod elfogadni, hogy veszitesz.-hallottam hangján, hogy vigyorog. 
-Nem így van.Csak jöttem megnézni a vizet-mondtam, majd beljebb mentem úgy 10 lépést.Pár másodperc múlva, kis hiján szívbajt kaptam, amikor két kéz simult a derekamra.
-Megijedtél.-jelentette ki. 
-És ha azt mondom, hogy nem?-húztam az agyát 
-Hazudsz.Akkor büntetést kapsz-mondta.Tekintetem azonnal a vízre tévedt, így jobbnak láttam bevallani, hogy újra nyert.
-Oké, megijedtem-fordultam szembe vele.
-Akkor is jár a büntetés.-vigyorodott el. 
-Na ne...-suttogtam. 
-Most kivételesen nem a vízbe doblak.-mondta.
-Hát akkor...?-kérdeztem, miközbe imádkoztam, hogy ne a mocsaras részbe akadjon kedve belökni.
-Tudod mit.Kössünk egyességet.-mondta-Te nem szólsz a versenyről senkinek, miközbe segits, és szárazon maradsz.-vigyorgott.De szemét.
-Legyen-sóhajtottam és megráztam a kinyújtott kezét.Közelebb hajolt és megölelt.De ez az ölelés valahogy más volt, mind más.
-Gyere, menjünk-motyogta, majd elhúzódott.Összeszedtük a cuccainkat, majd mindketten a táborozóhely felé indultunk.Azonban amit ott láttam, mint villámcsapás ütött meg.

2011. augusztus 6., szombat

10.Verseny

Sziasztok!
Meghoztam a következő részt, mivel egész kedd, netán szerdáig nem tudok irni.
Vettem észre, hogy a szavazásnál van akinek nem tetszik a blog.Csak azt tudnám mi nem tetszik.Nyugodtan irjátok le a véleményeteket, próbáljak csiszolni a történeten. 
Nos jó olvasást kivánok, és komizzatok kérlek. 
Timy

Amikor kirepült belőle egy galamb, Eric felsikitott, mire mindenkiből kitört a nevetés.
-Most komolyan te megijedtél egy galambtól?-kérdeztem fuldokolva.
-Tudtam is én mi a szösz van ott-tömött a szájába egy újjabb adag sültkrumplit.-Áá ez forró-köpte ki, mire mi mégjobban nevettünk.-Most mi van?Én leszek a bohóc?
-Ha így folytatod haver, akkor igen-nevetett még mindig Alex.
-Iiigen?-azzal Eric felemelte a poharát, és a tartalmát Alexre öntötte.
-Te szemét-állt fel az áldozat.
-Nézzétek máris meg van a második bohócunk.-vigyorogtam.
-Na te csak igazán hallgass.Vagy kérsz te is egy adagot?-töltött ismét vizet a poharába Eric.
-Nem köszönöm, már tusoltam-mondtam még mindig vigyorogva.
-Te ezt még megbánod-mutatott Alex Ericre.
-Úúú de félek-forgatta meg a szemét az imént emlitett, alias Következő Áldozat.Alex vont egyet a vállán, majd fogta Lessa szájfényét (?) és bekente Eric száját.
-Tudom, hogy szereted az epert-vigyorgott utána rám, mire elpirultam.
-Jól van Alex, ez háború-törölgette Eric a száját.-Gyertek-intett a két fiúnak akik vele mentek.
-És mi?-kiáltott utánnuk Maddie.
-Nem kel ti mindent tudjatok-nézett vissza Kevin.
-Min agyalhatnak?-kérdezte Lessa.
-Nem tudom.-vontam vállat.Maddie halkan a kocsihoz lopózott,hogy hallgatózzon, hiszen a fiúk a kocsi bal oldalán 'tervezgettek'.Pár másodperc múlva visszajött..-Nos?-kérdeztem.
-Arra megy ki a játék, hogy ki férkőzik jobban a közeletekbe-mutatott rám, majd Lessára.-Kevin lesz a bíró.
-Nos, akkor legyünk okosak Lessa-néztem barátnőmre-Ne engedjük őket a közelünkbe.
-Oké...de nehéz lesz-húzta el a száját.
-Lessa, gyerünk már, jó móka lesz-biztattam.
-Oké-sóhajtott.A fiúk is visszatértek,így folytattuk tovább az evést.Eric mellém akart ülni, ám én Lessa mellé ültem, így Alex is kénytelen volt helyet változtatni.
-Aly-szólitott meg reggeli után Eric.-Mit szólnál ha elmennénk felfedezni a terepet.
-Áá...nincs kedvem-füllentettem.Még szép, hogy elmentem volna vele legeltetni a szemem.
-O..oké-hangolódott le.
-Csajok-kiáltottam oda a barátnőimnek.-Jöttök velem terepet nézni?-kérdeztem mire Ericnek leesett az álla.
-Persze-álltak fel, így elindultunk.


Eric szemszöge: 



Mondja meg valaki, hogy álmodok.Ha én hivom, azt mondja nincs kedve, a másik másodpercben pedig a barátnőivel megy.
Megkövülten álltam ott, amikor Alex megveregette a vállam:
-Úgy látszik, megvan a versenyünk győztese.-húzta ki magát.
-Csillapodj kölyök, még két napig itt leszünk.-vágtam hozzá.
-Ahogy mondod -emelte fel kezeit védekezésképp.


Alyosha szemszöge: 


-Nem fog olyan könnyen menni nekik ez a játék -vigyorodtam el ördögien.
-Miből gondolod?-kérdezte Maddie.
-Eric hivott, hogy fedezzük fel a terepet, mire én nem akartam menni.Azt, hogy hívtalak titeket, most gondolom haragszik.
-Gonosz vagy-jegyezte meg Lessa.
-Tudom- mosolyodtam el győztesen.
Még egy jó ideig bandukoltunk, majd visszaindultunk a táborozóhelyre.Út közben meggazdagodtunk pár erdei gyümölcscsel is.
-Egyetek-raktam le az asztalra azt amit a fiúknak hoztunk.
-De rég ettem erdeit- falt be egyet Kevin.
Miután mind bepusztitották a gyümölcsöket, úgy döntöttünk, neki állunk az ebédkészitéshez. 
-Mit szólnátok -szólalt meg Eric miközbe ettünk- ha elmennénk úszni.Míg ti barangoltatok meseországba, mi felfedeztünk egy tavat -magyarázta.
-Oké.Rendben.-hangzottak a válaszok.Így is lett.Ebéd után magunkra vettük a fürdőruhákat (hála nekem, a csajok is vettek magukhoz),majd elindultunk a fiúk után.
Olyan tíz percnyi menés után egy kisebb tó tárult a szemeim elé.A víz tiszta volt, és fénylett akár a kristály, visszaverve a felhőtlen ég által kialakitott képet.
-Ez nagyon szép -ámultam.Miután levetettük a ruháinkat, kiültünk napozni.Egy ideig.Hirtelen az ég beborult, eltakarva a napot.Pár perc múltán megéreztem magamon az esőcseppeket.Szemeim kipattantak, ahogy az eső vinni kezdett (?).
Aztán rájöttem, hogy korántsem esik az eső, hanem Eric már a derékig érő vízbe van, én pedig az ölébe, és csak másodpercek kérdése, míg bele nem dob.
Terveim bevalósultak, azonban őt is magammal húztam a vízbe.Fuldokolva jött a felszínre.
-Hát nem így képzeltem-köhögött.
-Nyugi-nevettem-Nem nyirlak ki...még...-motyogtam.
-Meglátod te még mi lesz itt.-vigyorgott.
-Ne mondjam mi lesz....
-Na mi?-kiváncsiskodott.
-Meglátod-vigyorogtam szemtelenül, majd kifele indultam.Miután mind megszáradtunk, úgy döntöttünk elindulunk visszafele.Azonban egy idő után már csak én meg Eric mentünk, egy teljesen ismeretlen helyen.-Hol is vagyunk?- kérdeztem.
-Jó kérdés.-bólintott-Fogalmam sincs.-nézett körbe.Már kezdett sötétedni,amikor egy nagy fa alá értünk.-Szerintem nem lenne tanácsos éjjel folytatni-állt meg Eric.
-Akkor itt alszunk-ültem le.Ő is követte példámat, csak ő lefeküdt.Felnéztem az égre.Az első csillagok már megjelentek.
-Tudod, nekem hamarosan megkezdődik a túrném.-törte meg a csendet, úgy fél óra után.Ekkor már mellette feküdtem, úgy bámultam a csillagokat.
-Hát oké.-most mégis mit kellene mondjak?
Ez után már nem szólt.mocorogni kezdtem, nem találtam a megfelelő poziciómat.Eric egy laza mozdulattal a magához húzott,én pedig a fejem a mellkasára tettem.Éreztem, hogy elvigyorodik.
-Min vigyorogsz?-kérdeztem.
-Áá...semmi-füllentett.Na megállj.Nem fogom én hagyni magam.Megint elkezdtem ficánkolni.
-Nem jó-ültem fel.
-Miért?-nézett nagy szemekkel.
-Tudom én mit csinálsz.-tettem karba a kezem.
-Na mit?-ült fel ő is.
-Tudom a játékotokat.-leesett az álla.
-Aha...akkor meg is van a magyarázat a hirtelen eltávolodásodtól-vigyorgott.-De megteszel egy szivességet?
-Attól függ.
-Ne szólj senkinek, hogy tudod.Így több az esélyem-vigyorodott ismét el.
-Ajjh..az egó...-csaptam rá a mellkasára, majd eldőltem a fűbe.
-Áu...-nyavalygott.
-Tán nem fájt?-húztam fel a szemöldököm.
-Nem mondtam-dőlt ő is mellém, bal karjával pedig megtámasztotta a fejét.Én is felé forditottam a fejem,és elkövettem egy nagy hibát.Belenéztem szemeibe.Hiába sötét volt,sikerült elvesszek bennük.Ezt ő észre is vette, és elvigyorodott.Megforgattam szemeimet, majd ismét a csillagos eget pasztáztam.-Nem zavart-szólalt meg a mellettem levő szép szemű gyerek.Visszaforditottam a fejem, és adtam egy puszit az arcára-Ezt mire kaptam?-kérdezte.
-Csak segitek a játékba-vontam meg a vállam, mire átölelt.Fejemet a mellkasára tettem,míg ő a derekamat ölelte.Lassan, lassan átrepültem az álomvilágba...Eric karjai között

2011. augusztus 3., szerda

9.Kemping

Sziasztok! Bocsánat a késésért, csak ihlethiányban szenvedtem. 
Tipikus.Nos itt van a kövi. 
Jó olvasást kivánok hozzá és komizzatok :D. 
Timy :D 
PS: Köszönöm a komikat, és a 20 rendszeres olvasót, igazán sokat jelentenek számomra :)

1 hét múlva 
Az állapotom stabilizálódott, teljesen rendben van minden.
Eric kitalálta, hogy ezt meg kel ünnepelni (?) ezért szervezett egy kempinget.A táncasai, akiket nem ismertem -eddig- is jöttek, meg persze az én drága barátnőim.Félre ne értődjék, nincs az életbe szebb és jobb dolog, amikor van akire számits, és tudod, hogy ők akár hajnalok hajnalán is segitségedre vannak.
Így hát, a forgalom közepén, Stockholmban vagyunk, habár már egy bő órája utazgatunk.A srácok felajánlották, hogy a kis turnébusz pont jó lesz hat személy, meg a cuccok elszállítására.
Mivel az út borzasztó hosszú, felváltva vezetünk.Számitásaink szerint 12 óra összesen.és mivel mindenkinek van jogsija fejenként 2-2 órát vezetünk.Nem olyan hű de sok, de azért mégis haton vagyunk.Már két éve van jogsim, csupán a kocsi hiányzik.
Miután végre kiértünk Stockholm forgalmas utcáiról,megálltunk egy benzinkútnál, ahol feltankoltuk magunkat.Mi -csajok- be is mentünk, egyet-mást vásárolni.
Épp az innivalóknál voltam amikor Lessa a kezembe nyomott egy kisebb dobozt.Elsápadtam amikor megláttam mi az.
-Meghibbantál?-kérdeztem tőle.
-Most komolyan, ha együtt fogtok aludni...-félbeszakitottam.
-Inkább tartsd meg neked és Alexnek-azzal mosolyogva a kosárba tettem az üvegeket.
-Na de...-pirult el.
-Csak csupán azt ne mondd, hogy nem jön be-vigyorogtam.
-Nem is mondtam, de...
-Hát ez meg mire való?-lépett mellénk Lessa alanya, aki ha lehetséges még vörösebbé vált.
-Maddie-nek-nyögte ki végül.
-Áhá...látom Kevin munkába állt már- azzal Lessára kacsintva tovább állt, míg én alig birtam visszafolytani a nevetésem.
-Ne röhögj-parancsolt rám Lessa, azzal belökte a kosárba a kis dobozt.Szemforgatva mentem utánna, majd a pénztárhoz mentünk.A többiek már kint vártak.Kevin és Maddie full vörösen, míg Alex és Eric szakadtak.
-Hát ti?-kérdeztem miközbe bepakoltam hátra a cuccokat.
-Semmi különös,csak Kevin munkabeosztásán szórakozunk-mondta Eric, mire Alex még jobban kezdett nevetni.
-Na de...-vettem elő a dobozt- tudni illik, ma nem csak Kevin áll munkába.Csak ügyesen-dobtam oda Alexnek.
-Induljunk-javasolta Lessa.-Vezetek én.-azzal beült a kormány mögé.Én az anyósülésen maradtam még mindig.ár egy negyed órája utazhattunk, amikor megszólalt Lessa-Leégettél.-suttogta, hogy ne halljék meg a többiek.
-Te vetted elő-szürtem ki a fogaim között.Erre már nem válaszolt, az utra koncentrált.

6 óra múlva: 
Jelenleg rajtam a sor a vezetésben.Mellettem Eric ül, hátul a többiek húzzák a lóbőrt.Amit nem csodálok, hiszen már este tíz is elmúlt.
-Mióta van jogsid?-törte meg Eric a csendet.
-Lassan két éve.-mondtam, de a szemem le nem vettem az útról.-És itt merre?-kérdeztem egy út elágazásnál.Eric a térképet tanulmányozta, majd megszólalt.
-Jobbra.Én se voltam itt eddig-mondta.
-Nem én leszek a hibás ha eltévedünk-vontam vállat.Épp, hogy kimondtam,valami recsegni kezdett, hogy a többiek is felébredtek.
-Mi miaz?-kérdezte Kevin.
-Nem tudom.Egy biztos, a kocsi leállt.-szálltam ki.Egy lámpa előtt sikerült 'leparkolni', így tökéletesen láttam, hogy a kerék kilyukadt. -Ugye van pótkereketek?-kérdeztem.Eric kiszállt a kocsiból, és kivett egy kereket hátulról.
A kerék sikeres felszerelése után, Maddie átvette a helyem a vezetésbe, így én hátra ültem.
Sikerült álomba szenderülnöm.

Amikor felébredtem egy sátorban voltam, mellettem Eric ült.Megdörzsöltem szemeim és én is felültem.
-Reggelt-köszöntem.
-Neked is-ásitottam. majd felálltam.Kimentem a sátorunkból, egyből ismerős arcokkal találkoztam.
-Jó reggelt, bagoly-mosolygott Maddie.
-Nektek is.-intettem, majd a kocsihoz mentem.Kivettem belőle a hátizsákom amibe a ruháimat tároltam.-Esetleg valami vizforrás?-kérdeztem.
-Igen-itt mész,eltérsz jobbra az első kidöntött fánál, ott pedig van egy kisebb vízesés.-utasitott Alex.
Követtem az útvonalat, majd amikor odaértem,fehérneműre vetkeztem, mivel ismerve a hímnemű példányokat, képesek követni.A vizesés alá áltam, és 'letusoltam', ahogy lehetett.Majd megtörölköztem, és egy szikla mögé bújva felöltöztem.
A gondolkodásom igen is nyerő volt, mert épp amikor visszafele mentem, megláttam ahogy Eric elbújik egy bozót mögé.Elmosolyodtam, majd visszamentem a többiekhez.
-Nos, merre van Eric?-kérdeztem.
-Itt-hangzott egy hang a hátam mögül.Haja kócos volt,ruháján kisebb szakadások voltak.
-Ennyit az emberek követéséről-kuncogtam, mire ő elpirult.
Leültünk mind reggelizni, ugyanis míg én tusoltam, Maddie és Lessa megcsinálták a reggelinket, ami sültkrumpliból,és húsból állt.
Már javában falatoztunk, amikor az egyik bokor megmozdult...

2011. július 30., szombat

8.A szél sokat el tud rontani

Sziasztok!Igaz azt mondtam, hogy majd csak hétfőn vagy kedden lesz rész, hoztam ma, mivel hétfőn nem leszek itthon.
Nos jó olvasást és komizzatok :) 
Timy

Dél körül kelhettem.Legszivesebben szaladtam volna most egy kört, de nem tettem, hiszen ez egy kórház.
Nemsokára egy orvos jött be hozzám.
-Jó napot Mrs.Graund.hogy érzi magát?-kérdezte.
-Önnek is, nagyon jól.Kérem tegezzen, hisz még húsz éves sem vagyok.
-Nos,a vizsgálatok szerint minden rendben,így ma este hazamehetsz.Lehet, hogy még fogsz szédülni is, de ez evvel jár.-figyelmeztetett.-Itt is van egy-két orvosság, ezeket vedd ki.-nyújtott át egy receptet.
-Rendben.-vettem el a papirt.
***
-Aly, készen vagy már?-türelmetlenkedett Maddie.
-Igen-mentem vissza a fürdőből.Összeszedtem a még hozzám tartozó cuccokat, majd elhagytuk a kórházat.Kint egy sötétitett ablakú kocsi mellett Eric állt.barátnőim arra vették az irányt, így követtem őket.
-Sziasztok-köszönt Eric, majd kinyitotta a hátsó ülésre az ajtót, ahova beültek barátnőim.-Hölgyem-végezte el az anyósülés felüli ajtóval is a műveletet.
-Köszönöm uram-szálltam be a játékba is, a kocsiba is.
-Eric, engem le teszel az étteremnél?-szólalt meg Maddie.
-Persze.
-Én is megyek a szerekesztőségre.Úgyhogy én is kiszállok ahol Maddie.-mondta Lessa.
-Rendben-bólintott Eric.A szerkesztőség, ahol Lessa dolgozik,Maddie munkahelyével szemben van.Az út odáig kb. 10 perc kocsival.
Amiután a csajok kiszálltak,észre vettem, hogy nem hazafele tartunk.
-Eric, hova viszel megint?-kérdeztem.
-Van kedvem fogyasztani az üzemanyagot-vigyorodott el.
-Komolyan mondom,hova viszel?-kérdeztem.
-Meglátod.-nézett rám egy pillanatra, majd vissza az útra.Olyan 10 perc kocsikázás után leparkolt egy épület előtt.
-Hol vagyunk?-kérdeztem amikor kiszálltam a kocsiból.
-Gyere-húzott maga után.Bementünk, egyenesen a másodikra.A 21.es ajtó előtt megállt, majd kinyitotta.Egy hatalmas táncterem tárult a szemem elé.
-Woow...-ámultam el. Eric a CD lejátszóba tett valamilyen lemezt, majd elinditotta.Amint meghallottam Pitbull hangját, rögtön mozogni kezdtem.Rég táncoltam.Ez most jól esett.A szám végén megtapsolt. 
-Komolyan, te ilyen jól táncolsz, vagy van egy táncológép hozzád függesztve?-türte volna fel a pólóm alját.
-Ajjh...de mocskos a fantáziád-a végére elvigyorodtam.
-Komolyan mondom, ez a mondat simán a szolgánod lehetne.
-Nem vagyok gyár-nevettem fel.
-Nem is lehetnél-mondta.Éreztem, hogy pirulok, ezért lehajtottam a fejem.Ilyenkor csak áldani tudom magam, hogy nem hagyom Maddiet, hogy vigyen a fodrászhoz nyirásra.Eric lassan állam alá nyult, és felemelte a fejem, ezzel kényszeritve, hogy nézzek a szemébe.Lassan közeliteni kezdett fejével, amikor kicsapódott az ajtó.Észrevettem, hogy a szemben levő szobába, ajtó ablak nyitva volt, és fújt a szél.
-Menjünk-mondtam, majd az ajtó fele vettem az irányt.
Leérve Eric kinyitotta nekem a kocsi ajtót, majd megkerülte és ő is beült és gázt adott.15 perc múlva a tömbházunk előtt parkolt le.
-Köszi, hogy elhoztál-néztem rá.
-Ugyan, nincs mit.-mosolygott.
-Szia-közelebb hajoltam hozzá és adtam egy puszit a szája sarkába.
-Sz..szia-dadogta.Kiszálltam a kocsiból, még intettem neki egyet, majd bementem.Fent ránéztem az órára 10 óra volt.A csajok sehol.Lezuhanyoztam, majd pizsamába öltözve az ágyba bújtam.A mai nap eseményein gondolkodva léptem át az álomvilág kapuit

2011. július 26., kedd

7.Amnézia

Sziasztok.Bocsi a késésért, de nem akart összejönni.Na mind1, itt vagyok. 
Nagyon köszönöm azoknak akik komiznak,igazán jól esik. 
Nos, remélem elnyeri tetszéseteket.
Még most se derül ki, hogy kicsoda követte.Majd a köviben, vagy mégse? Meglátjuk :D 
Jó olvasást :) 
Timy 

Mindenhol feketeség volt,semmit nem láttam.Aztán hirtelen kezdtem hallani hangokat:
-Mikor fog felébredni?-ki tudtam venni, hogy ez Maddie hangja.
-Fent vagyok-suttogtam.Ennyi tellett tőlem.Lassan kinyitottam a szemeimet,viszont rögtön visszazártam,mivel túl erős volt a fény.Aztán erőt vettem magamon,és újra kinyitottam.Lassan-lassan, kezdtem megszokni.
-Aly-ölelt meg Lessa-Szólok az orvosnak-azzal ki is ment Maddie-vel az oldalán.Körbenéztem.Egy kórházi kórteremben voltam.szinte minden fehér volt.Rá voltam kötve egy gépre,amely a szívverésemet mutatta.
Hirtelen berontott valaki,mire a gép gyorsabban kezdett csipogni.Mit ne mondjak,megijedtem.
-Aly-jött be egy 20 éveiben járó fiú-Felébredtél.Ne tudd meg,hogy aggódtam.-hadarta le.Oké,oké,de ki is ő?
Nem volt időm gondolkodni,mivel bejött az orvos.
-Nos,jó reggelt.
-Önnek is.Öhm,hányadika?-fogalmam se volt mennyit feküdtem itt.
-17.-válaszolt a fiú.
-És mennyi ideje vagyok itt?
-Másfél napja.-válaszolt Maddie.
-És ő kicsoda?-mutattam a fiúra,akinek lehervadt a mosoly az arcáról.
-Nem ismered?-meresztett nagy szemeket Lessa.
-Kellene?-kérdeztem zavartan
-Valahogy úgy-sóhajtott az emlitett,majd elhagyta a termet.
-Hát ez nem volt szép-jegyezte meg Maddie.
-Doktor úr, mi történt velem?-kérdeztem.
-Szaladtál valaki elől,és megcsúsztál.Beverted a fejed egy kicsit,mitől gyenge eszméletvesztésed lett.Az imént kiment fiatalember kapott el.Mit ne mondjak több millióan akarnának a helyedbe lenni.-mosolygott.-Meddig emlékszel?-kérdezte.
-Karácsonyig.Viszont most melegebb van.-éreztem,hogy sülök meg.
-Talán,mert július van.Most viszont pihenésre van szükséged.Ti-mutatott a barátnőimre-10 perc-azzal kiment.
-Meghibbantál Aly?-esett nekem Lessa-Mondd,hogy viccelsz,és emlékszel Ericre-utasitott.Viszont nem tudtam eleget tenni utasitásainak.Fogalmam se volt,hogy ki az a srác.Eddig annyit tudok róla,hogy a neve Eric.
-Lessa,halál komolyan mondom,hogy fogalmam sincs ki ő.Mit kellene tudnom?-kérdeztem
-Hogy belé vagy zúgva-mondta Maddie,mire nevetni kezdtem.
-És miért mondta az orvos,hogy több millióan lennének a helyembe.
-Jajj, basszus, mert híres.Eric Saade-mondta Lessa.
Abban a pillanatban,mint az áramütés, oly gyorsan tért vissza az emlékezetem.A szaladás,a vizicsata, a vacsora, Adammel való veszekedése.Még az illatát is az orromba éreztem.
Viszont,ez még marad az én titkom egy ideig.Belém bújt a kisördög,van kedvem játszani az emberek agyával.
-Nem, nem emlékszek semmire-füllentettem.Csak imádkozni tudtam,hogy ne legyek kiszámitható.
-Reménytelen eset-vont vállat sóhajtva Lessa.
-Nos akkor megyünk.Még bent kel maradnod egy kicsit.Jó éjt, aztán jöjjön vissza az emlékezeted.
-Szia-köszönt Lessa is,majd kimentek.
-Hamarabb mint gondolnád visszajön-mosolyodtam el ördögien,majd a jobb oldalamra fordulva,álomba szenderültem.

***

Reggel szipogásokra ébredtem.A kisördög még bennem volt,így nem nyitottam ki a szemem,csak óvatosan kilestem szemhéjam mögül.Eric az ágy mellett ült,arcát tenyerébe temetve.És sirt...
Büntudatom támadt,de nem volt mit tegyek.Akkor még nem emlékeztem rá.Most viszont igen.
Ideje véget vetni a játékomnak.
Kinyitottam a szemeimet,majd nyújtózkodni kezdtem,mire Eric felemelte a fejét.
-Jó reggelt.Nem zavarlak-állt volna fel,de visszarántottam a székbe.
-Neked is.Nem zavarsz-mondtam.
-Emlékszel rám?-kérdezte reménnyel teli hangon és egy halvány mosollyal az arcán.Azt hittem,mentem kómába kerülök,olyan aranyos volt.
-I-igen-dadogtam.Kikerekedtek szemei,mosolya vigyorrá alakult.
-Tényleg?
-Igen-feleltem határozottan.-És köszi, hogy behoztál.
-Ez csak természetes-mosolygott.
-De kicsoda követett?-kérdeztem.
-Nem tudom.Nem ismerem.-rántott vállat.
-Nem lényeg.Bocsi.
-Miért?-kérdezte.
-Hogy nem emlékeztem rád.-mondtam mire felnevetett.
-Nem a te hibád.-simitotta kezét kézfejemre.Kezünkre néztem, ahogy ő is.Majd közeledni kezdett a feje.Már csak pár centi választott el egymástól, amikor bejött az egyik orvos.
Rögtön szétrebbentünk, Eric elvette a kezét az enyémről, és a hajába túrt.
-Jó reggelt.-köszönt a doktor amikor letette a lapokat a kezéből.-Hogy érzed magad?
-Nagyon jól.
-Az emlékezettel, hogy állsz?-érdeklődött.
-Arra is emlékszem hány óra volt amikor kimentem a házból.-mosolyogtam.
-Akkor jó.-mondta majd megvizsgált.Persze előtte kitessékelte Ericket a kórteremből.-Úgy látom minden rendben.Ma még itt ülsz, ha minden rendben este haza mehetsz.-mosolygott-Pihenj-azzal kiment.Lessa és Maddie vette át a helyét.
-Jó reggelt csajszi.-ültek le az ágyra.
-Nektek is-mosolyogtam.
-Hogy állsz az emlékezettel?-kérdezte Lessa.
-Komolyan, orvos kellene legyél-mutattam rá-Jól.Emlékszek mindenre.-mosolyogtam.
-Erickre is?-kérdezte Maddie.
-Főleg-vigyorodtam el.
-Még jó, nem tudod milyen szarul volt, míg el voltál ájulva.Ki nem mozdult innen másfél napig-magyarázta Lessa.
-Olyan aranyos-áradoztam.
-Oké oké, mi is tudjuk-kuncogott Maddie.-Volt bent a reggel?
-Igen.-éreztem, hogy pirulok, ezért hajamba túrtam.
-Valamit titkol-mutatott rám Lessa.
-Én, dehogy-füllentettem.
-Naaa.Minket nem versz át.-mondta Maddie.
-Háááááát....-nyújtottam el a szó végét.
-Nyögd már ki Aly-utasitott Lessa.
-Majdnem....-nem fejezhettem be, a csajok arcáról itélve vették az adást.
-Nem.
-De.
-Komoly?-meresztett nagy szemeket Lessa.
-Komoly.-mosolyodtam el-És ma este megyek haza, ha minden oké.-tereltem témát.
-Az jó.Nos én megyek-állt fel Maddie.
-Én is, hivatnak a munkába, francom tudja mit akarnak.Beszélünk.Pihenj-követte Maddie példáját Lessa is, majd elmentek.
Úgy gondoltam megfogadom tanácsukat, így kényelmesen elhelyezkedtem, várva, hogy az álom elragadjon.

2011. július 22., péntek

6.Mik a következményei annak,ha valaki követ...

 Sziasztok!
Bocsi,hogy későn jövök résszel,de megérkeztem. 
Nos,köszönöm a visszajelzéseket,nagyon jól estek.
Remélem ez is tetszeni fog,habár nekem nem a kedvencem,meg rövid is :/ 
Nade mindegy.
Jó olvasást, 
Timy







Teljesen ledöbbentem.
-Honnan ismered te Mollyt?-vontam Adamet kérdőre.
-Az most nem lényeg.-intett le-És igen,én voltam az-mondta Adam Ericnek.
-Jó tudni-morogta Eric az orra alatt,majd a cipője fele ment.-Nos,köszönöm.Jó éjt-intett és már ment is ki.Gondoltam kikisérem,így kimentem, magam mögött becsukva az ajtót.
-Jó éjt-öleltem meg.Hiba volt,mindenesetre.Illata ismét elkábitott.
-Neked is-suttogta,de nem húzódott el.Én se akartam,de éreztem magamon tekinteteket.Több mint valószínű,hogy az én lökött barátnőim a kulcslyukon néznek.
-Eric-szóltam rá,mire elengedett.
-Bocsi.-vakarta meg a tarkóját.Arca enyhe pirulásba borult.-Szia-intett mosolyogva.-
-Szia-intettem én is,majd ő beszállt a liftbe.Kinyitottam az ajtót,ami sikeresen homlokon csapta Lessát.Mondtam én,hogy leskelődnek.
-Ááu-dörzsölte homlokát.
-Egy kis jég és egy jó tanács:ne leskelődj-néztem rá szúrósan,majd elléptem mellőle.-Jó éjt csajok,Adam-intettem,majd bementem a birodalmamba,onnan pedig a fürdőbe.Lezuhanyoztam,hajat mostam,amit csak megtöröltem,így hullámos lesz.
Felkaptam a pizsim és mentem is vissza a szobámba.bebújtam az ágyamba,és vártam,hogy vegyen el az álom.
***
Éreztem,hogy besüpped az ágy mellettem,így sikeresen felkeltve.Majd két kar fonódott össze a hasamon.
-Eric,aludni szeretnék-mondtam,majd szemeim rögtön kipattantak,amint a tudatomig eljutott,hogy rossz nevet ejtettem ki.
-Eric, mi?-állt fel dühösen Adam.
-Molly,nem?-vágtam vissza-Mit keresel te- néztem az órámra-hajnali három órakor az ágyamba?-kérdeztem.
-Na mi van,már a barátnőmmel sem szabad aludjak?Ne legyünk ovisok.-gúnyolódott.
-Na ide figyelj-álltam én is fel.-Egy: nem vagyok és soha nem is leszek a barátnőd és kettő: húzzál aludni-mondtam majd kituszkoltam az ajtón,hangosan bevágva azt az orra előtt.Nagyon felhúzott.Mégis milyen joggal jön ő az én ágyamba?
Dühösen hajtottam újra álomra a fejemet.
***
Reggel fél tízkor keltem.A fürdőbe megmostam az arcom, a fogam,kifésültem a hajam, majd visszamentem a szobámba.Felvettem egy farmer térdnadrágot meg egy babarózsaszín atlétát,felkötöttem a hajam egy lófarokba,majd kimentem.
-Reggelt-köszöntem.
-Csajszi-nézett be Lessa a kanapé alá- hol van Adam?
-Megvan-jött ki Madison a vendégszobából.-Mármint elment,de találtam egy cetlit.
-Add ide-kaptam ki a kezéből.A cetlin ez állt: Az estét eltekintve jól éreztem magam.Viszont haza utazom.Alyosha remélem megérted miért.Adam. 
-Aly,nem akarsz valamit mondani?-kérdezte Lessa.
-De.-mondtam nyugodtan,majd leültem a kanapéra-Az éjjel átjött,és befeküdt mellém.Én meg félreszólitottam...
-Vagyis?-vágott közbe Maddie.
-Adam helyett Ericket mondtam neki.Átkereszteltem.Erre ő hisztizni kezdett,mire én megmondtam,hogy ha neki Mollyval van ügye,akkor velem mi a baja?Azzal fogtam magam és kivezettem szépen a szobámból.
-Azt megnézném milyen szépen-mondta Lessa.
-Neked már Eric-fertőzésed lett-állapitotta meg Maddie.-Egy hete még csak grimaszoltál,amikor meghallottad bármelyik számát.
-Most mi van?-tettem az ártatlant-Nem lehet egy embert megkedvelni?-kérdeztem,habár egyértelmű volt,hogy nagyonis kedvelem.
-Komolyan?Evvel azt akarod mondani,hogy cseppet se kedveled,úgy mint pasit?-faggatózott Lessa.
-Hidd el Lessa,nem én kellek neki.-azzal felálltam-Megyek sétálni.Majd jövök-vettem magamra egy kardigánt és a sportcipőim egyikét,majd kimentem.Lelifteztem és kiléptem a lépcsőházból.
Kint kellemes volt az idő.Se hideg, se meleg.Olyan kellemes,pont jó.

Már egy ideje sétálgattam,amikor éreztem,hogy valaki követ.gyorsabbra vettem a tempót,így-még én sem tudom,hogy-de elértem a parkhoz.Ott meg szaladni kezdtem.Szemem sarkából láttam,hogy az illető követ.Éreztem,hogy kezd kihagyni az erőm,már amikor a park vége fele járhattam.
Egy adott pillanatba megcsúsztam egy pocsolyán,de nem estem el, valaki elkapott.
Viszont nem tudtam,hogy kicsoda,mivel minden homályos lett...

2011. július 21., csütörtök

5.Vacsora(csata)

Jelen!
Jöttem a kövivel :D Köszönöm a komikat,örülök,hogy tetszik amit produkálok :) 
Nos itt is van a kövi,és eléggé fárasztó volt megírni,de remélem jól sikerült, és tetszeni fog :D 
Jó olvasást, és komizzatok légyszives 
Timy 




Hamar eltelt az idő,döbbenten vettem észre,hogy már fél öt.A csajokkal a nappaliba TV-ztünk.
-Nade csajszik,mit főzünk?-tettem fel a számomra költői kérdést.
-Spagetti.-vágta rá Lessa.Nem hiába olasz faj.
-Az köztudott,hogy te mit mondsz.-mondtam mosolyogva.-Maddie.Desszert?-néztem a barátnőmre.
-Nyárit-nézett vissza a képernyőre.Na igen a Nyári Angol Desszert.Ezek úgy tapadnak a nemzetükhöz,mint a rágógumi a cipőtalpra.
-Oké-álltam fel,hogy menjek készitsem a kaját.-Gyertek máár.-kapcsoltam ki a TV-t.A csajok is feltápászkodtak majd követtek a konyhába.
-Nos,Maddie te csinálod a desszertet,mivel nekem fogalmam sincs hogy kel.Lessa,mi ketten a spaghettit.Te a tésztát,én a szószt.
-Rendben főnök-álltak elém katonásan.Megforgattam a szemeimet majd nekikeztünk a munkának.
***
2 óra után meglett a kaja.Összefutott a nyál a számban akárhányszor ránéztem,de addig amíg meg eszem,kel még várjak.
-Akkor ha evvel megvolnánk-húzott fel Lessa a pihenőhelyemről-akkor téged is el kel lássunk.-tolt be a szobámba.
-Lessa,fel tudok magamtól is öltözni.-jelentettem ki. 
-Nem azért vagyok itt-mondta-hanem, hogy kiválasszam a ruhádat.-kezdett el kotorászni a szekrényembe.-Ezt próbáld fel-nyomta a kezembe a ruhát.Én csak szótlanul bementem a fürdőbe,felvettem,majd megnéztem magam a tükörbe. 
Visszamentem a szobámba ahol Lessa és Maddie elképedt arcával találkoztam. 
-Nos csajszi,ez szuper,de nem akarom, hogy felfaljanak,van épp elég kaja-húzta el Lessa a száját.
-Próbáld fel ezt-adott egy másikat Maddie a kezembe.Nagyot sóhajtva bújtam ki a ruhából,és vettem fel az épp kapottakat,majd visszamentem.
-Nem jó!-nyafogott Lessa.-Tudod mit,hagyd a fejeden a kalapot és vedd fel mellé ezeket.-nyomott egy újjab kupacot a kezembe.Szemforgatva vettem fel a ruhákat.A tükörbe megnéztem magam.
-Ezt nem vetem le,ha lelőnek akkor sem-mondtam,majd visszamentem.

-Ez az csajszi-csapta össze Maddie a kezeit.Felvettem még a szürke conversem,ha netán menekülni kellene ne babráljak vele.A csajok is mentek készülődni,addig én feltettem egy kis sminket,és parfümöt,majd kimentem és megteritettem az asztalt.Kis idő múlva megjelent Lessa is.Ránéztem,nem vitte túlzásba az öltözködést: 

Madison is közvetlen utánna lépett ki birodalmából.Lazán,stílusához híven öltözködött: 
-Jól néztek ki-dicsértem őket.
-Köszönjük-öleltek meg.Az órára pillantottam ami fél nyolcat mutatott.Csengettek.
-Ez biztos Adam.-mondta Maddie.
-Megyek én.Megkíméllek.De Erictől már nem-mondta Lessa és eltünt.-Nos Adam,még várunk valakit vacsorára-magyarázta Lessa,miközben jöttek be a konyhába.
-Ki kel csípjem magam?-kérdezte Adam.
-Nem,csak azért ne vegyél szakadt ruhákat-mosolyogtam rá.
-Oké.Tüntem-mondta és elment.
Az a fél óra hamar eltelt,csengettek az ajtónál.
-Csak ügyesen-veregette meg Maddie a vállam.Szemforgatva mentem az ajtóhoz majd kinyitottam.Eric az ajtófélfának támaszkodva villantotta rám féloldalas mosolyát.Végig néztem rajta:egy lila V kivágású top,egy sötétebb farmer és piros(!) cipő.
-Szia-köszöntem majd beengedtem.
-Szia-ölelt meg.Azthittem menten elájulok amikor beszippantottam kábitó illatát.
-Készen vagyok-jött ki Adam,mire rögtön szétrebbentünk(pedig még álltam volna ott).Eric végigméregette párszor,ahogy Adam is Ericket.
-Öhm-törtem meg a csendet,mivel az én drága barátnőim nem voltak képesek rá-Eric,ő itt Adam,volt osztálytársam.Adam,ő itt Eric.-mutattam be őket egymásnak.Adam közelebb jött,kezet ráztak,miközben folyamatosan állták egymás tekintetét.
Lessa szemszöge: 
Olyan gyilkosan néztek egymás szemeibe,hogy menten azthittem valamelykikük a föld alá süllyed.
-Elhiszed,hogy Aly-ra megy ki a játék?-sugtam oda Maddienak.
-Normális ki másra?-sugta vissza-Nos,gyertek enni-mondta már mindenkinek.Eric vetett még egy lenéző pillantást Adamre,majd a konyhába jött.Intettem neki,hogy nyugodtan leülhet.Aly és Adam is úgy tettek,majd én is leültem,ahogy Maddie is.
Alyosha szemszöge: 
-Nos,Adam-szólalt meg Eric miközben a villájára tekert spagettit-Mesélj magadról.
-20 éves vagyok,egy zeneboltban dolgozom Angliába.A lányokkal együtt jártuk ki a középiskolát,Alyoshával jártunk is-erre a kijelentésére sikerült félrenyelnem a spagettit ami a számba volt,így heves köhögésbe kezdtem.Ezt most nagyon nem kellett volna megemlitenie.
-Aly,jól vagy?-kérdezte Eric.
-Minden rendben-néztem gyilkosan Adamra.
-És Eric,te mikor nősülsz?Halottam Mollytól,hogy megkérted a kezét.-kérdezte Adam és beleivott narancslevébe.
A csajokra néztem egy amolyan 'miaszöszvan?' fejjel,majd Ericre,a magyarázatát várva.
-Nem nősülök,amúgy se vélem úgy,hogy ki kellene tárgyaljam a magánéletem-mondta csipősen
-Mintha nagyon sok mondanivaló lenne-vágott vissza Adam.
-Na ide figyelj,nehogy már jobban tudjad te, mint én-rakta le idegesen a villáját Eric.
-Nem is akartam tudni,de a sors úgy hozta,hogy tudjam-na ennél ledöbbentem.Most mi van?.A csajok ugyanolyan meglepetten néztek hol egyikre,hol másikra.
A fiúk csak állták egymás tekintetét,szinte villámokat szórva.
-Oké,nem veszekedni jöttetek remélem-próbáltam lehiggasztani őket.
-Nem,nem azért jöttem Aly.-mondta Eric és ujra enni kezdett.
-Csak én hivom így-morogta Adam.Ezt már én se hagyhattam szó nélkül.
-Nem Adam,nem csak te hívsz így.Mindenki így hív.-kezdett felmenni bennem a pumpa.
-A suliba még csak a barátaid hívhattak így.-motyogta.
-Igen,a barátaim.Eric egyike a szűk baráti körünknek-mondtam
-Aly,Aly-állt fel Maddie-Gyere velem,segitened kel.-húzott fel a székről, egyenesen be a fürdőbe.-Mi a szösz ütött beléd?-kérdezte.
-Már elviselhetetlen-fújtam nagyot.
-Légyszives Aly.
-Oké.-morogtam az orrom alatt.
-Csajok-hallottam Lessa hangját,mire feltéptem az ajtót,és egyenesen a konyhába vettem az irányt, ahol a két srác készen állt egymást kiirtani.
-Képes leszek legyőzni őt,hiszen ma reggel voltam szaladni-mondta-Alyvel-tette hozzá rám mosolyogva.1:0 Ericnek.
-Tavalyig boxoltam első osztály óta-mondta Adam.1:1
-Nem érdekel,akkor is simán legyőzlek.-vágott vissza Eric.
-Kész-álltam közéjük.-Tudom mire megy ki a játék, és nem fogom hagyni, hogy tárgynak kezeljetek.Gondoltam normális emberek vagytok,de úgy látszik nagyon tévedtem-mindent kiadtam magamból,már nagyon elegem lett.Még vetettem rájuk egy pillantást,majd bementem a szobámba,jól bevágva magam mögött az ajtót,mondanivalóm erősitéseként.
Eric szemszöge: 
Igaza van Aly-nek,szánalmasak lettünk.Habár Adam valamiért nagyon ismerős nekem.És nem tudom honnan.De most nem az érdekel.
-Én azt hiszem megyek lássam mi van vele.-suttogtam majd a szobája fele vettem az irányt.Nem tudtam pontosan melyik az,de szipogások hallatán rájöttem,hogy a második ajtó.Halkan bekopogtam,majd bedugtam a fejem.
-Bejöhetek?-kérdeztem.Aprót bólintott,mire bejöttem és becsuktam magam mögött az ajtót.A földön ült,térdeit felhúzva magához,szorosan átölelve őket.
Leültem mellé,magam elé bámultam.Elcsesztem az esélyeimet,az biztos.
-Sajnálom Alyosha-nem engedhettem meg magamnak,hogy becézzem.Nem éreztem méltónak most.
-Minden rendben.De mint mondtam már, szólits Alynek.-nézett fel rám.
-Komolyan,te gondolatolvasó vagy.Már mondtam egyszer neked,de csak jobban megerősitem most.-mondtam mire halkan felnevetett,majd újból rám nézett.
Alyosha szemszöge: 
Tekintete elbűvölő volt.Tudtam,hogy nagy hiba volt belenézni szemeibe.Vágy,szomorúsággal keverve áradt belőlük.
Arca közeledni kezdett,ajkai surolták az enyémeket,amikor nyilt az ajtó.
-Öhm,bocsi-jött be Adam-Csak beszélni akartam Alyvel.
Nagyot fújva álltam fel, és húztam ki Adamot a szobámból,egyenesen a vendégszobába.
-Mit akarsz?-kérdeztem karba tett kezekkel.
-Bocsi.Féltékeny vagyok erre a gyerekre.Tudom,hogy minden csaj álma meg satöbbi, és épp azért.Meg-fogta meg a mindkét kezemet-érzek irántad még valamit,hiába telt el 3 év.-mondta miközben tekintetét enyémbe fúrta.Szivem heves dobogásba kezdett,elmosolyodtam,majd megszakitva a kettőnk közötti távolságot,megcsókoltam.
Magam is meglepődtem akciómon,de nem nagyon érdekelt.
Levegőhiány miatt elhúzódtam tőle,zavartan a földre pillantottam.Kedveltem,de már nem éreztem azt amit ezelőtt 3 éve éreztem,amikor megcsókoltam.
-Adam,figyelj-néztem fel újból rá.Kék szemei csillogtak a boldogságtól,nem akartam megbántani mondanivalómmal.-semmi-mosolyodtam el,majd elléptem tőle,ki a fürdőből.
-Én megyek-mondta Eric.-Köszi a meghivást,nagyon jó volt a kaja.-dicsért meg minket.Megölelte a csajokat is,engem is,majd Adam elé lépett-Sajnálom.-fogott kezet vele.
-Én is.
-Habár rájöttem honnan vagy nekem olyan ismerős.-mondta Eric.
-Honnan?
-Veled csókolózott Molly...

2011. július 20., szerda

4.Váratlan vendég

Sziasztok!köszönöm a komikat,nagyon jól esik őket olvasni.Örülök,hogy tetszik amit írok.
Nos itt is van a következő.Remélem ez is elnyeri tetszéseteket.
Komizzatok, ha tetszik, ha nem.Elfogadom a kritikákat is. 
Jó olvasást, 
Timy
 



Pár dörgések és villámlások közepette,eleredt az eső miközbe reggeliztünk.
-Még jó, hogy reggelibe voltam szaladni-mondtam.
-Így is,úgy is csurom vizes lettél volna-vigyorgott Lessa, mire megforgattam szemeimet.Elmostam a kávéscsészém meg a tányérom,majd bementem a szobámba.Mivel unatkoztam, gondoltam felidézek pár emléket.Az ágyam alól kihúztam a 'Memories' felíratú dobozom,majd nézni kezdtem a képeket.Megakadtam az egyiknél,amelyken a suliba szabad fogalkozáson voltunk.
Azt találtuk ki,hogy elkezdünk egy párbeszédet (egy fiú és egy lány) és két osztálytársunk egyszer-egyszer megállít és mond egy tulajdonságot,amivel kel folytassuk.Azt kaptam, hogy elbűvöljem Adamet (mert, hogy így hívták a fiút).És azt a pillanatot pont lencsevégre kapta Lessa.Jót mosolyogtam a régi emlékeken.Jut eszembe,teljesen zavarba sikerült hozzam.
Gondolkodásomat a csengő hangja zavarta meg.
-Aly, neked jöttek-hallottam Maddie hangját.
-Megyek!-kiáltottam ki, miközbe a dobozt toltam vissza az ágy alá.Megigazitottam a ruhámat,majd kimentem.
~Nos nem hiába mondják,hogy emlegetett szamár mindig megjelenik-gondoltam magamba.
-Szia-köszönt mosolyogva.Lessa is kijött a szobájából,ő viszont mosolyogva nyugtázta a váratlan vendégünk érkezését.
-Helló-nyögtem ki végül.-Mi járatban vagy?-kérdeztem, mert igenis kiváncsi voltam.
-Jöttem látogatóba.-mondta.
-Gyere be-csukta be Maddie mögötte az ajtót.akkor vettem észre,hogy egy kisebb bőröndöt húz maga után.
-Merre van a fürdő?-kérdezte.
-Az utolsó ajtó-mondta Lessa.Adam megköszönte, majd bement.
-Csajszi-húzott a nappali végébe Maddie.-Nem lesz sok Adam is, Eric is?-kérdezte,és próbált komoly maradni,habár arckifejezésem láttán, majdnem elröhögte magát.
-Maddie, ezt jól vésd a fejedbe.És te is-mutattam Lessára.-1.Adammel sose jártam 2.Erickel sose fogok járni.Érthető?
-Na igen-morogta az orra alatt Lessa.
-Igen-erősitettem meg előbbi kijelentésem.Épp kijött Adam a fürdőből amikor csergett a telefonom.Ismeretlen szám.
-Bocsánat-mondtam és a szobámba mentem, majd felvettem.-Haló?
-Szia Alyosha, én vagyok Eric.Új telefon-szinte láttam, ahogy vigyorog.
-Oké.Hívj csak Aly-nek.
-Rendben.Csak azért hívtalak, hogy ma lenne szabad napom,ha még áll a vacsora meghívás.-magamba átkoztam Adamet,hogy most kellett jöjjön.
-Megegyeztünk-mondtam kicsit bizonytalanul.
-Akkor 8-ra jövök-mondta boldogan.
-Oké.Szia.-mondtam és választ nem várva kinyomtam.-Nem lesz jó vége-tettem hozzá,habár senki nem hallotta,majd kimentem.
-Ki volt?-kérdezte Lessa.
-Nem fontos-néztem rá, úgy,hogy megértse kiről van szó.Elém lépett,és tátogva megkérdezte,hogy Eric-e,mire bólintottam aprót.
-Maddie,gyere van beszélnivalónk-húzta be Lessa a másik barátnőmet a szobájába.Gyilkos tekintettel néztem hűlt helyüket.
-Semmit nem változtál-mondta Adam.
-Te sem-erőltettem egy mosolyt az arcomra.-És meddig ülsz?-kérdeztem.
-Egy hetet.Maddie és Lessa nem változtak sokat.Örülök, hogy meghívtatok-mosolygott és kezét a felkaromra simitotta.
-Aha-nyögtem ki.~Kerüljenek elémbe,hajuk nem még lesz-gondoltam magamba.Mi a fenének nem mondták el?-Tudsz egy percet várni?-kérdeztem.
-Igen tudok,csak mennem kel.Találkozok pár családi baráttal-mondta miközben a cipjéhez ment.
-Oké akkor.Szia-intettem, majd berontottam Lessa szobájába.-Nektek-mutattam a lányokra- nem lesz többet hajatok.Mi a szösznek nem mondtátok el, hogy jön Adam?-kérdeztem.
-Meglepetés-vigyorgott Maddie.
-Ez nem vicces.Eric ma jön vacsorára.Mit csinálok én?-semmi válasz-Nagy zsenik-forgattam meg a szemeimet,majd kimentem a nappaliba.
-Nem értem miért parázol,ha egyszer semmi nincs köztetek se Ericel se Adamel-ült le mellém Lessa  a kanapéra.
-Komolyan,Aly,mi baj lehetne egy vacsora alkalmával?Max.nem szólsz semmit csak bólogatsz-nevette el magát Maddie,majd amikor sikerült lenyugodnia jelentőségteljesen nézett rám.
-Basszus már,csajok, a vak is látja, hogy kedvelem mindkettőt.-temettem arcomat tenyereimbe,majd felnéztem.
-Végre,bevallotta.-mosolyodott el diadalmasan Maddie.
-Nem mintha nem tudtuk volna-nyugtázta Lessa.
-Mit kellene csináljak?-kérdeztem.
-Nos,próbálj higgadt maradni.Szerintem az a legjobb megoldás az ilyen problémákra-mondta Maddie.Úgy döntöttem megfogadom a tanácsát.Akármennyire is kedvelem mindkettőt,higgadt leszek.Habár nehéz lesz egy popikon és egy váratlan vendég társaságában ezt végrehajtani.