11.Paparazzi?

Sziasztok!Nos itt is van a rész, habár holnapra volt igérve. 

Wáá de jó volt a vasárnap....olyan helyes, és mindig mosolyog...Befejeztem khm...:D 

Nos, észrevettem, hogy volt valaki, akinek nem tetszett az előző fejezet.Nem harapok, kedves anonim, nyugodtan írd le mi volt rossz. 

Köszönöm a komikat és a 22 rendszeres olvasót :) 

Nem írok többet, csupán csak jó olvasást kívánnék :D 

Timy  

Reggel a nap sugarai ébresztettek.Megdörzsöltem szemeimet, majd felültem.
-Jó reggelt-köszönt Eric.
-Neked is-ásitottam.
-Gyere, menjünk vissza, már tizenkét óra.
-Jó sokat aludtam-álltam fel.Elindultunk egy irányba, amint kiderült jóba, úgy húsz perc járás után megpillantottuk a helyet.Azonban tele volt paparazzikal-Eric, mit keresnek ők itt?
-Nem tudom-bújt meg az egyik fa mögött.-Te itt maradsz.Én amíg lehet, húzom az időt.-mondta, majd elindult.


Eric szemszöge: 



Alex pillantott meg elsőnek.
-Itt is van-kiáltotta, mire paparazzik hada vett körül.
-Hova tüntél?Esetleg valakivel voltál?Miért mentél el barátaidtól?Kik ezek a lányok?-uszitották rám kérdéseiket.
-Eltévedtem.Ezek a lányok pedig csak haverok-mondtam.
-Eric, hol van Aly?-sugta Lessa a fülembe, de az egyikük meghallotta.Komolyan már elegem van!
-Ki az az Aly?-kérdezte.
-Én vagyok-hallottam meg egy angyali hangot.Mindenki felé fordult.
-Ő az új barátnőd?Vele voltál múlt éjjel?-kérdezték.
-Nem-mondtam a kelleténél lehet (biztos) hangosabban.Mindenki síri csendben figyelt.-Ők csak a barátaim.Nekem is kijár pár nap pihenés.Így hát, úgy döntöttünk szervezünk egy szabad levegői összejövetelt-magyaráztam.Reméltem lerázom őket.
Így is történt.Miután bocsánatot kértek, és vettek még pár interjút, szépen lassan elszállingóztak, így a környék újra a régi csendben 'pompázott'.
-Halálra aggódtuk magunkat, merre jártatok?-kérdezte Maddie.
-Mint mondtam, eltévedtünk.-válaszoltam.
-Csak eltévedtetek?-húzott félre Kevin.
-Igen, csak eltévedtünk.Nameg vele aludtam.-ajkamba haraptam, hogy folytsam el a vigyorom.
-Höhh, megelőztelek.-veregette meg a vállam Alex.
-Mi történt pontosan az éjjel?-tettem karba a kezem.
-Vele aludtam-mondta mintha tök értelmű lenne.
-Ééés?-faggatta Kevin.
-Ennyi.Komolyan-emelte fel kezeit védekezésképp.
-Nos oké.Akkor vegyük úgy, hogy az nyeri meg ezt a kis versenyt, aki hamarabb megcsókolja áldozatát.-mondta Kevin.
-Vágjunk bele.-pacsiztam le Alex-el.


(E közben) Alyosha szemszöge: 


Amikor a fiúk tovább álltak, a csajok  kérdezősködni kezdtek. 
-Noos?-kezdte Lessa a jól ismert 'békén-nem-hagylak-amíg-mindent-nem-tudok' operációját.
-Csak együtt aludtunk-mondtam.
-Biztos?-kérdezte Maddie is.
-Igen, 100% biztos-nyugtattam őket-És ti?-böktem meg Lessát.
-Mi is.-sóhajtott nagyot, mire felkuncogtam.
A fiúk visszatérte után megebédeltünk, majd elmentem 'zuhanyozni'.Mire visszatértem mindenki a saját sátrába ment kicsit pihenni.Mivel elég sokat aludtam, ahhoz képest, hogy általába mennyit alszok,így nem jött álom a szememre.Eric sem aludt.
-Nem alszol?-kérdeztem.
-Nem vagyok álmos-rázta meg a fejét.Egy ideig csönd volt, majd ő megtörte.-Társasozzunk.-mondta.
-Oké, de gyere menjünk ki.Jó az idő-húztam fel a sátor cipzárját.Felkaptam két üveg vizet, majd elindultam a tó fele.Eric is beért, pár perc menés után a tó partján álltunk.Leteritettünk egy plédet, majd kiraktuk a játékot, és a madarak csiripelését hallgatva kezdtük el játszani. 

 

-Csaltál-mondtam kis idő múlva.-Az előbb még a kéken voltál,azt míg én visszajöttem, a pirosra léptél.-mérgelődtem. 

-Nem igaz-tiltakozott szinte nevetve. 

-Min röhögsz?-kérdeztem. 

-Szép vagy amikor mérgelődsz.-harapott alsó ajkába,mire én elpirultam.-Te jössz-jelentette ki.Miután véres vereséget szenvedtem,felálltam.-Ááá de nem tudod elfogadni, hogy veszitesz.-hallottam hangján, hogy vigyorog. 

-Nem így van.Csak jöttem megnézni a vizet-mondtam, majd beljebb mentem úgy 10 lépést.Pár másodperc múlva, kis hiján szívbajt kaptam, amikor két kéz simult a derekamra.

-Megijedtél.-jelentette ki. 

-És ha azt mondom, hogy nem?-húztam az agyát 

-Hazudsz.Akkor büntetést kapsz-mondta.Tekintetem azonnal a vízre tévedt, így jobbnak láttam bevallani, hogy újra nyert.

-Oké, megijedtem-fordultam szembe vele.

-Akkor is jár a büntetés.-vigyorodott el. 

-Na ne...-suttogtam. 

-Most kivételesen nem a vízbe doblak.-mondta.

-Hát akkor...?-kérdeztem, miközbe imádkoztam, hogy ne a mocsaras részbe akadjon kedve belökni.

-Tudod mit.Kössünk egyességet.-mondta-Te nem szólsz a versenyről senkinek, miközbe segits, és szárazon maradsz.-vigyorgott.De szemét.

-Legyen-sóhajtottam és megráztam a kinyújtott kezét.Közelebb hajolt és megölelt.De ez az ölelés valahogy más volt, mind más.

-Gyere, menjünk-motyogta, majd elhúzódott.Összeszedtük a cuccainkat, majd mindketten a táborozóhely felé indultunk.Azonban amit ott láttam, mint villámcsapás ütött meg.