Sziasztok!Igaz azt mondtam, hogy majd csak hétfőn vagy kedden lesz rész, hoztam ma, mivel hétfőn nem leszek itthon.
Nos jó olvasást és komizzatok :)
Timy
Dél körül kelhettem.Legszivesebben szaladtam volna most egy kört, de nem tettem, hiszen ez egy kórház.
Nemsokára egy orvos jött be hozzám.
-Jó napot Mrs.Graund.hogy érzi magát?-kérdezte.
-Önnek is, nagyon jól.Kérem tegezzen, hisz még húsz éves sem vagyok.
-Nos,a vizsgálatok szerint minden rendben,így ma este hazamehetsz.Lehet, hogy még fogsz szédülni is, de ez evvel jár.-figyelmeztetett.-Itt is van egy-két orvosság, ezeket vedd ki.-nyújtott át egy receptet.
-Rendben.-vettem el a papirt.
***
-Aly, készen vagy már?-türelmetlenkedett Maddie.
-Igen-mentem vissza a fürdőből.Összeszedtem a még hozzám tartozó cuccokat, majd elhagytuk a kórházat.Kint egy sötétitett ablakú kocsi mellett Eric állt.barátnőim arra vették az irányt, így követtem őket.
-Sziasztok-köszönt Eric, majd kinyitotta a hátsó ülésre az ajtót, ahova beültek barátnőim.-Hölgyem-végezte el az anyósülés felüli ajtóval is a műveletet.
-Köszönöm uram-szálltam be a játékba is, a kocsiba is.
-Eric, engem le teszel az étteremnél?-szólalt meg Maddie.
-Persze.
-Én is megyek a szerekesztőségre.Úgyhogy én is kiszállok ahol Maddie.-mondta Lessa.
-Rendben-bólintott Eric.A szerkesztőség, ahol Lessa dolgozik,Maddie munkahelyével szemben van.Az út odáig kb. 10 perc kocsival.
Amiután a csajok kiszálltak,észre vettem, hogy nem hazafele tartunk.
-Eric, hova viszel megint?-kérdeztem.
-Van kedvem fogyasztani az üzemanyagot-vigyorodott el.
-Komolyan mondom,hova viszel?-kérdeztem.
-Meglátod.-nézett rám egy pillanatra, majd vissza az útra.Olyan 10 perc kocsikázás után leparkolt egy épület előtt.
-Hol vagyunk?-kérdeztem amikor kiszálltam a kocsiból.
-Gyere-húzott maga után.Bementünk, egyenesen a másodikra.A 21.es ajtó előtt megállt, majd kinyitotta.Egy hatalmas táncterem tárult a szemem elé.
-Woow...-ámultam el. Eric a CD lejátszóba tett valamilyen lemezt, majd elinditotta.Amint meghallottam Pitbull hangját, rögtön mozogni kezdtem.Rég táncoltam.Ez most jól esett.A szám végén megtapsolt.
-Komolyan, te ilyen jól táncolsz, vagy van egy táncológép hozzád függesztve?-türte volna fel a pólóm alját.
-Ajjh...de mocskos a fantáziád-a végére elvigyorodtam.
-Komolyan mondom, ez a mondat simán a szolgánod lehetne.
-Nem vagyok gyár-nevettem fel.
-Nem is lehetnél-mondta.Éreztem, hogy pirulok, ezért lehajtottam a fejem.Ilyenkor csak áldani tudom magam, hogy nem hagyom Maddiet, hogy vigyen a fodrászhoz nyirásra.Eric lassan állam alá nyult, és felemelte a fejem, ezzel kényszeritve, hogy nézzek a szemébe.Lassan közeliteni kezdett fejével, amikor kicsapódott az ajtó.Észrevettem, hogy a szemben levő szobába, ajtó ablak nyitva volt, és fújt a szél.
-Menjünk-mondtam, majd az ajtó fele vettem az irányt.
Leérve Eric kinyitotta nekem a kocsi ajtót, majd megkerülte és ő is beült és gázt adott.15 perc múlva a tömbházunk előtt parkolt le.
-Köszi, hogy elhoztál-néztem rá.
-Ugyan, nincs mit.-mosolygott.
-Szia-közelebb hajoltam hozzá és adtam egy puszit a szája sarkába.
-Sz..szia-dadogta.Kiszálltam a kocsiból, még intettem neki egyet, majd bementem.Fent ránéztem az órára 10 óra volt.A csajok sehol.Lezuhanyoztam, majd pizsamába öltözve az ágyba bújtam.A mai nap eseményein gondolkodva léptem át az álomvilág kapuit
2011. július 30., szombat
2011. július 26., kedd
7.Amnézia
Sziasztok.Bocsi a késésért, de nem akart összejönni.Na mind1, itt vagyok.
Nagyon köszönöm azoknak akik komiznak,igazán jól esik.
Nos, remélem elnyeri tetszéseteket.
Még most se derül ki, hogy kicsoda követte.Majd a köviben, vagy mégse? Meglátjuk :D
Jó olvasást :)
Timy
Mindenhol feketeség volt,semmit nem láttam.Aztán hirtelen kezdtem hallani hangokat:
-Mikor fog felébredni?-ki tudtam venni, hogy ez Maddie hangja.
-Fent vagyok-suttogtam.Ennyi tellett tőlem.Lassan kinyitottam a szemeimet,viszont rögtön visszazártam,mivel túl erős volt a fény.Aztán erőt vettem magamon,és újra kinyitottam.Lassan-lassan, kezdtem megszokni.
-Aly-ölelt meg Lessa-Szólok az orvosnak-azzal ki is ment Maddie-vel az oldalán.Körbenéztem.Egy kórházi kórteremben voltam.szinte minden fehér volt.Rá voltam kötve egy gépre,amely a szívverésemet mutatta.
Hirtelen berontott valaki,mire a gép gyorsabban kezdett csipogni.Mit ne mondjak,megijedtem.
-Aly-jött be egy 20 éveiben járó fiú-Felébredtél.Ne tudd meg,hogy aggódtam.-hadarta le.Oké,oké,de ki is ő?
Nem volt időm gondolkodni,mivel bejött az orvos.
-Nos,jó reggelt.
-Önnek is.Öhm,hányadika?-fogalmam se volt mennyit feküdtem itt.
-17.-válaszolt a fiú.
-És mennyi ideje vagyok itt?
-Másfél napja.-válaszolt Maddie.
-És ő kicsoda?-mutattam a fiúra,akinek lehervadt a mosoly az arcáról.
-Nem ismered?-meresztett nagy szemeket Lessa.
-Kellene?-kérdeztem zavartan
-Valahogy úgy-sóhajtott az emlitett,majd elhagyta a termet.
-Hát ez nem volt szép-jegyezte meg Maddie.
-Doktor úr, mi történt velem?-kérdeztem.
-Szaladtál valaki elől,és megcsúsztál.Beverted a fejed egy kicsit,mitől gyenge eszméletvesztésed lett.Az imént kiment fiatalember kapott el.Mit ne mondjak több millióan akarnának a helyedbe lenni.-mosolygott.-Meddig emlékszel?-kérdezte.
-Karácsonyig.Viszont most melegebb van.-éreztem,hogy sülök meg.
-Talán,mert július van.Most viszont pihenésre van szükséged.Ti-mutatott a barátnőimre-10 perc-azzal kiment.
-Meghibbantál Aly?-esett nekem Lessa-Mondd,hogy viccelsz,és emlékszel Ericre-utasitott.Viszont nem tudtam eleget tenni utasitásainak.Fogalmam se volt,hogy ki az a srác.Eddig annyit tudok róla,hogy a neve Eric.
-Lessa,halál komolyan mondom,hogy fogalmam sincs ki ő.Mit kellene tudnom?-kérdeztem
-Hogy belé vagy zúgva-mondta Maddie,mire nevetni kezdtem.
-És miért mondta az orvos,hogy több millióan lennének a helyembe.
-Jajj, basszus, mert híres.Eric Saade-mondta Lessa.
Abban a pillanatban,mint az áramütés, oly gyorsan tért vissza az emlékezetem.A szaladás,a vizicsata, a vacsora, Adammel való veszekedése.Még az illatát is az orromba éreztem.
Viszont,ez még marad az én titkom egy ideig.Belém bújt a kisördög,van kedvem játszani az emberek agyával.
-Nem, nem emlékszek semmire-füllentettem.Csak imádkozni tudtam,hogy ne legyek kiszámitható.
-Reménytelen eset-vont vállat sóhajtva Lessa.
-Nos akkor megyünk.Még bent kel maradnod egy kicsit.Jó éjt, aztán jöjjön vissza az emlékezeted.
-Szia-köszönt Lessa is,majd kimentek.
-Hamarabb mint gondolnád visszajön-mosolyodtam el ördögien,majd a jobb oldalamra fordulva,álomba szenderültem.
***
Reggel szipogásokra ébredtem.A kisördög még bennem volt,így nem nyitottam ki a szemem,csak óvatosan kilestem szemhéjam mögül.Eric az ágy mellett ült,arcát tenyerébe temetve.És sirt...
Büntudatom támadt,de nem volt mit tegyek.Akkor még nem emlékeztem rá.Most viszont igen.
Ideje véget vetni a játékomnak.
Kinyitottam a szemeimet,majd nyújtózkodni kezdtem,mire Eric felemelte a fejét.
-Jó reggelt.Nem zavarlak-állt volna fel,de visszarántottam a székbe.
-Neked is.Nem zavarsz-mondtam.
-Emlékszel rám?-kérdezte reménnyel teli hangon és egy halvány mosollyal az arcán.Azt hittem,mentem kómába kerülök,olyan aranyos volt.
-I-igen-dadogtam.Kikerekedtek szemei,mosolya vigyorrá alakult.
-Tényleg?
-Igen-feleltem határozottan.-És köszi, hogy behoztál.
-Ez csak természetes-mosolygott.
-De kicsoda követett?-kérdeztem.
-Nem tudom.Nem ismerem.-rántott vállat.
-Nem lényeg.Bocsi.
-Miért?-kérdezte.
-Hogy nem emlékeztem rád.-mondtam mire felnevetett.
-Nem a te hibád.-simitotta kezét kézfejemre.Kezünkre néztem, ahogy ő is.Majd közeledni kezdett a feje.Már csak pár centi választott el egymástól, amikor bejött az egyik orvos.
Rögtön szétrebbentünk, Eric elvette a kezét az enyémről, és a hajába túrt.
-Jó reggelt.-köszönt a doktor amikor letette a lapokat a kezéből.-Hogy érzed magad?
-Nagyon jól.
-Az emlékezettel, hogy állsz?-érdeklődött.
-Arra is emlékszem hány óra volt amikor kimentem a házból.-mosolyogtam.
-Akkor jó.-mondta majd megvizsgált.Persze előtte kitessékelte Ericket a kórteremből.-Úgy látom minden rendben.Ma még itt ülsz, ha minden rendben este haza mehetsz.-mosolygott-Pihenj-azzal kiment.Lessa és Maddie vette át a helyét.
-Jó reggelt csajszi.-ültek le az ágyra.
-Nektek is-mosolyogtam.
-Hogy állsz az emlékezettel?-kérdezte Lessa.
-Komolyan, orvos kellene legyél-mutattam rá-Jól.Emlékszek mindenre.-mosolyogtam.
-Erickre is?-kérdezte Maddie.
-Főleg-vigyorodtam el.
-Még jó, nem tudod milyen szarul volt, míg el voltál ájulva.Ki nem mozdult innen másfél napig-magyarázta Lessa.
-Olyan aranyos-áradoztam.
-Oké oké, mi is tudjuk-kuncogott Maddie.-Volt bent a reggel?
-Igen.-éreztem, hogy pirulok, ezért hajamba túrtam.
-Valamit titkol-mutatott rám Lessa.
-Én, dehogy-füllentettem.
-Naaa.Minket nem versz át.-mondta Maddie.
-Háááááát....-nyújtottam el a szó végét.
-Nyögd már ki Aly-utasitott Lessa.
-Majdnem....-nem fejezhettem be, a csajok arcáról itélve vették az adást.
-Nem.
-De.
-Komoly?-meresztett nagy szemeket Lessa.
-Komoly.-mosolyodtam el-És ma este megyek haza, ha minden oké.-tereltem témát.
-Az jó.Nos én megyek-állt fel Maddie.
-Én is, hivatnak a munkába, francom tudja mit akarnak.Beszélünk.Pihenj-követte Maddie példáját Lessa is, majd elmentek.
Úgy gondoltam megfogadom tanácsukat, így kényelmesen elhelyezkedtem, várva, hogy az álom elragadjon.
Nagyon köszönöm azoknak akik komiznak,igazán jól esik.
Nos, remélem elnyeri tetszéseteket.
Még most se derül ki, hogy kicsoda követte.Majd a köviben, vagy mégse? Meglátjuk :D
Jó olvasást :)
Timy
Mindenhol feketeség volt,semmit nem láttam.Aztán hirtelen kezdtem hallani hangokat:
-Mikor fog felébredni?-ki tudtam venni, hogy ez Maddie hangja.
-Fent vagyok-suttogtam.Ennyi tellett tőlem.Lassan kinyitottam a szemeimet,viszont rögtön visszazártam,mivel túl erős volt a fény.Aztán erőt vettem magamon,és újra kinyitottam.Lassan-lassan, kezdtem megszokni.
-Aly-ölelt meg Lessa-Szólok az orvosnak-azzal ki is ment Maddie-vel az oldalán.Körbenéztem.Egy kórházi kórteremben voltam.szinte minden fehér volt.Rá voltam kötve egy gépre,amely a szívverésemet mutatta.
Hirtelen berontott valaki,mire a gép gyorsabban kezdett csipogni.Mit ne mondjak,megijedtem.
-Aly-jött be egy 20 éveiben járó fiú-Felébredtél.Ne tudd meg,hogy aggódtam.-hadarta le.Oké,oké,de ki is ő?
Nem volt időm gondolkodni,mivel bejött az orvos.
-Nos,jó reggelt.
-Önnek is.Öhm,hányadika?-fogalmam se volt mennyit feküdtem itt.
-17.-válaszolt a fiú.
-És mennyi ideje vagyok itt?
-Másfél napja.-válaszolt Maddie.
-És ő kicsoda?-mutattam a fiúra,akinek lehervadt a mosoly az arcáról.
-Nem ismered?-meresztett nagy szemeket Lessa.
-Kellene?-kérdeztem zavartan
-Valahogy úgy-sóhajtott az emlitett,majd elhagyta a termet.
-Hát ez nem volt szép-jegyezte meg Maddie.
-Doktor úr, mi történt velem?-kérdeztem.
-Szaladtál valaki elől,és megcsúsztál.Beverted a fejed egy kicsit,mitől gyenge eszméletvesztésed lett.Az imént kiment fiatalember kapott el.Mit ne mondjak több millióan akarnának a helyedbe lenni.-mosolygott.-Meddig emlékszel?-kérdezte.
-Karácsonyig.Viszont most melegebb van.-éreztem,hogy sülök meg.
-Talán,mert július van.Most viszont pihenésre van szükséged.Ti-mutatott a barátnőimre-10 perc-azzal kiment.
-Meghibbantál Aly?-esett nekem Lessa-Mondd,hogy viccelsz,és emlékszel Ericre-utasitott.Viszont nem tudtam eleget tenni utasitásainak.Fogalmam se volt,hogy ki az a srác.Eddig annyit tudok róla,hogy a neve Eric.
-Lessa,halál komolyan mondom,hogy fogalmam sincs ki ő.Mit kellene tudnom?-kérdeztem
-Hogy belé vagy zúgva-mondta Maddie,mire nevetni kezdtem.
-És miért mondta az orvos,hogy több millióan lennének a helyembe.
-Jajj, basszus, mert híres.Eric Saade-mondta Lessa.
Abban a pillanatban,mint az áramütés, oly gyorsan tért vissza az emlékezetem.A szaladás,a vizicsata, a vacsora, Adammel való veszekedése.Még az illatát is az orromba éreztem.
Viszont,ez még marad az én titkom egy ideig.Belém bújt a kisördög,van kedvem játszani az emberek agyával.
-Nem, nem emlékszek semmire-füllentettem.Csak imádkozni tudtam,hogy ne legyek kiszámitható.
-Reménytelen eset-vont vállat sóhajtva Lessa.
-Nos akkor megyünk.Még bent kel maradnod egy kicsit.Jó éjt, aztán jöjjön vissza az emlékezeted.
-Szia-köszönt Lessa is,majd kimentek.
-Hamarabb mint gondolnád visszajön-mosolyodtam el ördögien,majd a jobb oldalamra fordulva,álomba szenderültem.
***
Reggel szipogásokra ébredtem.A kisördög még bennem volt,így nem nyitottam ki a szemem,csak óvatosan kilestem szemhéjam mögül.Eric az ágy mellett ült,arcát tenyerébe temetve.És sirt...
Büntudatom támadt,de nem volt mit tegyek.Akkor még nem emlékeztem rá.Most viszont igen.
Ideje véget vetni a játékomnak.
Kinyitottam a szemeimet,majd nyújtózkodni kezdtem,mire Eric felemelte a fejét.
-Jó reggelt.Nem zavarlak-állt volna fel,de visszarántottam a székbe.
-Neked is.Nem zavarsz-mondtam.
-Emlékszel rám?-kérdezte reménnyel teli hangon és egy halvány mosollyal az arcán.Azt hittem,mentem kómába kerülök,olyan aranyos volt.
-I-igen-dadogtam.Kikerekedtek szemei,mosolya vigyorrá alakult.
-Tényleg?
-Igen-feleltem határozottan.-És köszi, hogy behoztál.
-Ez csak természetes-mosolygott.
-De kicsoda követett?-kérdeztem.
-Nem tudom.Nem ismerem.-rántott vállat.
-Nem lényeg.Bocsi.
-Miért?-kérdezte.
-Hogy nem emlékeztem rád.-mondtam mire felnevetett.
-Nem a te hibád.-simitotta kezét kézfejemre.Kezünkre néztem, ahogy ő is.Majd közeledni kezdett a feje.Már csak pár centi választott el egymástól, amikor bejött az egyik orvos.
Rögtön szétrebbentünk, Eric elvette a kezét az enyémről, és a hajába túrt.
-Jó reggelt.-köszönt a doktor amikor letette a lapokat a kezéből.-Hogy érzed magad?
-Nagyon jól.
-Az emlékezettel, hogy állsz?-érdeklődött.
-Arra is emlékszem hány óra volt amikor kimentem a házból.-mosolyogtam.
-Akkor jó.-mondta majd megvizsgált.Persze előtte kitessékelte Ericket a kórteremből.-Úgy látom minden rendben.Ma még itt ülsz, ha minden rendben este haza mehetsz.-mosolygott-Pihenj-azzal kiment.Lessa és Maddie vette át a helyét.
-Jó reggelt csajszi.-ültek le az ágyra.
-Nektek is-mosolyogtam.
-Hogy állsz az emlékezettel?-kérdezte Lessa.
-Komolyan, orvos kellene legyél-mutattam rá-Jól.Emlékszek mindenre.-mosolyogtam.
-Erickre is?-kérdezte Maddie.
-Főleg-vigyorodtam el.
-Még jó, nem tudod milyen szarul volt, míg el voltál ájulva.Ki nem mozdult innen másfél napig-magyarázta Lessa.
-Olyan aranyos-áradoztam.
-Oké oké, mi is tudjuk-kuncogott Maddie.-Volt bent a reggel?
-Igen.-éreztem, hogy pirulok, ezért hajamba túrtam.
-Valamit titkol-mutatott rám Lessa.
-Én, dehogy-füllentettem.
-Naaa.Minket nem versz át.-mondta Maddie.
-Háááááát....-nyújtottam el a szó végét.
-Nyögd már ki Aly-utasitott Lessa.
-Majdnem....-nem fejezhettem be, a csajok arcáról itélve vették az adást.
-Nem.
-De.
-Komoly?-meresztett nagy szemeket Lessa.
-Komoly.-mosolyodtam el-És ma este megyek haza, ha minden oké.-tereltem témát.
-Az jó.Nos én megyek-állt fel Maddie.
-Én is, hivatnak a munkába, francom tudja mit akarnak.Beszélünk.Pihenj-követte Maddie példáját Lessa is, majd elmentek.
Úgy gondoltam megfogadom tanácsukat, így kényelmesen elhelyezkedtem, várva, hogy az álom elragadjon.
2011. július 22., péntek
6.Mik a következményei annak,ha valaki követ...
Sziasztok!
Bocsi,hogy későn jövök résszel,de megérkeztem.
Nos,köszönöm a visszajelzéseket,nagyon jól estek.
Remélem ez is tetszeni fog,habár nekem nem a kedvencem,meg rövid is :/
Nade mindegy.
Jó olvasást,
Timy
Teljesen ledöbbentem.
-Honnan ismered te Mollyt?-vontam Adamet kérdőre.
-Az most nem lényeg.-intett le-És igen,én voltam az-mondta Adam Ericnek.
-Jó tudni-morogta Eric az orra alatt,majd a cipője fele ment.-Nos,köszönöm.Jó éjt-intett és már ment is ki.Gondoltam kikisérem,így kimentem, magam mögött becsukva az ajtót.
-Jó éjt-öleltem meg.Hiba volt,mindenesetre.Illata ismét elkábitott.
-Neked is-suttogta,de nem húzódott el.Én se akartam,de éreztem magamon tekinteteket.Több mint valószínű,hogy az én lökött barátnőim a kulcslyukon néznek.
-Eric-szóltam rá,mire elengedett.
-Bocsi.-vakarta meg a tarkóját.Arca enyhe pirulásba borult.-Szia-intett mosolyogva.-
-Szia-intettem én is,majd ő beszállt a liftbe.Kinyitottam az ajtót,ami sikeresen homlokon csapta Lessát.Mondtam én,hogy leskelődnek.
-Ááu-dörzsölte homlokát.
-Egy kis jég és egy jó tanács:ne leskelődj-néztem rá szúrósan,majd elléptem mellőle.-Jó éjt csajok,Adam-intettem,majd bementem a birodalmamba,onnan pedig a fürdőbe.Lezuhanyoztam,hajat mostam,amit csak megtöröltem,így hullámos lesz.
Felkaptam a pizsim és mentem is vissza a szobámba.bebújtam az ágyamba,és vártam,hogy vegyen el az álom.
***
Éreztem,hogy besüpped az ágy mellettem,így sikeresen felkeltve.Majd két kar fonódott össze a hasamon.
-Eric,aludni szeretnék-mondtam,majd szemeim rögtön kipattantak,amint a tudatomig eljutott,hogy rossz nevet ejtettem ki.
-Eric, mi?-állt fel dühösen Adam.
-Molly,nem?-vágtam vissza-Mit keresel te- néztem az órámra-hajnali három órakor az ágyamba?-kérdeztem.
-Na mi van,már a barátnőmmel sem szabad aludjak?Ne legyünk ovisok.-gúnyolódott.
-Na ide figyelj-álltam én is fel.-Egy: nem vagyok és soha nem is leszek a barátnőd és kettő: húzzál aludni-mondtam majd kituszkoltam az ajtón,hangosan bevágva azt az orra előtt.Nagyon felhúzott.Mégis milyen joggal jön ő az én ágyamba?
Dühösen hajtottam újra álomra a fejemet.
***
Reggel fél tízkor keltem.A fürdőbe megmostam az arcom, a fogam,kifésültem a hajam, majd visszamentem a szobámba.Felvettem egy farmer térdnadrágot meg egy babarózsaszín atlétát,felkötöttem a hajam egy lófarokba,majd kimentem.
-Reggelt-köszöntem.
-Csajszi-nézett be Lessa a kanapé alá- hol van Adam?
-Megvan-jött ki Madison a vendégszobából.-Mármint elment,de találtam egy cetlit.
-Add ide-kaptam ki a kezéből.A cetlin ez állt: Az estét eltekintve jól éreztem magam.Viszont haza utazom.Alyosha remélem megérted miért.Adam.
-Aly,nem akarsz valamit mondani?-kérdezte Lessa.
-De.-mondtam nyugodtan,majd leültem a kanapéra-Az éjjel átjött,és befeküdt mellém.Én meg félreszólitottam...
-Vagyis?-vágott közbe Maddie.
-Adam helyett Ericket mondtam neki.Átkereszteltem.Erre ő hisztizni kezdett,mire én megmondtam,hogy ha neki Mollyval van ügye,akkor velem mi a baja?Azzal fogtam magam és kivezettem szépen a szobámból.
-Azt megnézném milyen szépen-mondta Lessa.
-Neked már Eric-fertőzésed lett-állapitotta meg Maddie.-Egy hete még csak grimaszoltál,amikor meghallottad bármelyik számát.
-Most mi van?-tettem az ártatlant-Nem lehet egy embert megkedvelni?-kérdeztem,habár egyértelmű volt,hogy nagyonis kedvelem.
-Komolyan?Evvel azt akarod mondani,hogy cseppet se kedveled,úgy mint pasit?-faggatózott Lessa.
-Hidd el Lessa,nem én kellek neki.-azzal felálltam-Megyek sétálni.Majd jövök-vettem magamra egy kardigánt és a sportcipőim egyikét,majd kimentem.Lelifteztem és kiléptem a lépcsőházból.
Kint kellemes volt az idő.Se hideg, se meleg.Olyan kellemes,pont jó.
Már egy ideje sétálgattam,amikor éreztem,hogy valaki követ.gyorsabbra vettem a tempót,így-még én sem tudom,hogy-de elértem a parkhoz.Ott meg szaladni kezdtem.Szemem sarkából láttam,hogy az illető követ.Éreztem,hogy kezd kihagyni az erőm,már amikor a park vége fele járhattam.
Egy adott pillanatba megcsúsztam egy pocsolyán,de nem estem el, valaki elkapott.
Viszont nem tudtam,hogy kicsoda,mivel minden homályos lett...
Bocsi,hogy későn jövök résszel,de megérkeztem.
Nos,köszönöm a visszajelzéseket,nagyon jól estek.
Remélem ez is tetszeni fog,habár nekem nem a kedvencem,meg rövid is :/
Nade mindegy.
Jó olvasást,
Timy
Teljesen ledöbbentem.
-Honnan ismered te Mollyt?-vontam Adamet kérdőre.
-Az most nem lényeg.-intett le-És igen,én voltam az-mondta Adam Ericnek.
-Jó tudni-morogta Eric az orra alatt,majd a cipője fele ment.-Nos,köszönöm.Jó éjt-intett és már ment is ki.Gondoltam kikisérem,így kimentem, magam mögött becsukva az ajtót.
-Jó éjt-öleltem meg.Hiba volt,mindenesetre.Illata ismét elkábitott.
-Neked is-suttogta,de nem húzódott el.Én se akartam,de éreztem magamon tekinteteket.Több mint valószínű,hogy az én lökött barátnőim a kulcslyukon néznek.
-Eric-szóltam rá,mire elengedett.
-Bocsi.-vakarta meg a tarkóját.Arca enyhe pirulásba borult.-Szia-intett mosolyogva.-
-Szia-intettem én is,majd ő beszállt a liftbe.Kinyitottam az ajtót,ami sikeresen homlokon csapta Lessát.Mondtam én,hogy leskelődnek.
-Ááu-dörzsölte homlokát.
-Egy kis jég és egy jó tanács:ne leskelődj-néztem rá szúrósan,majd elléptem mellőle.-Jó éjt csajok,Adam-intettem,majd bementem a birodalmamba,onnan pedig a fürdőbe.Lezuhanyoztam,hajat mostam,amit csak megtöröltem,így hullámos lesz.
Felkaptam a pizsim és mentem is vissza a szobámba.bebújtam az ágyamba,és vártam,hogy vegyen el az álom.
***
Éreztem,hogy besüpped az ágy mellettem,így sikeresen felkeltve.Majd két kar fonódott össze a hasamon.
-Eric,aludni szeretnék-mondtam,majd szemeim rögtön kipattantak,amint a tudatomig eljutott,hogy rossz nevet ejtettem ki.
-Eric, mi?-állt fel dühösen Adam.
-Molly,nem?-vágtam vissza-Mit keresel te- néztem az órámra-hajnali három órakor az ágyamba?-kérdeztem.
-Na mi van,már a barátnőmmel sem szabad aludjak?Ne legyünk ovisok.-gúnyolódott.
-Na ide figyelj-álltam én is fel.-Egy: nem vagyok és soha nem is leszek a barátnőd és kettő: húzzál aludni-mondtam majd kituszkoltam az ajtón,hangosan bevágva azt az orra előtt.Nagyon felhúzott.Mégis milyen joggal jön ő az én ágyamba?
Dühösen hajtottam újra álomra a fejemet.
***
Reggel fél tízkor keltem.A fürdőbe megmostam az arcom, a fogam,kifésültem a hajam, majd visszamentem a szobámba.Felvettem egy farmer térdnadrágot meg egy babarózsaszín atlétát,felkötöttem a hajam egy lófarokba,majd kimentem.
-Reggelt-köszöntem.
-Csajszi-nézett be Lessa a kanapé alá- hol van Adam?
-Megvan-jött ki Madison a vendégszobából.-Mármint elment,de találtam egy cetlit.
-Add ide-kaptam ki a kezéből.A cetlin ez állt: Az estét eltekintve jól éreztem magam.Viszont haza utazom.Alyosha remélem megérted miért.Adam.
-Aly,nem akarsz valamit mondani?-kérdezte Lessa.
-De.-mondtam nyugodtan,majd leültem a kanapéra-Az éjjel átjött,és befeküdt mellém.Én meg félreszólitottam...
-Vagyis?-vágott közbe Maddie.
-Adam helyett Ericket mondtam neki.Átkereszteltem.Erre ő hisztizni kezdett,mire én megmondtam,hogy ha neki Mollyval van ügye,akkor velem mi a baja?Azzal fogtam magam és kivezettem szépen a szobámból.
-Azt megnézném milyen szépen-mondta Lessa.
-Neked már Eric-fertőzésed lett-állapitotta meg Maddie.-Egy hete még csak grimaszoltál,amikor meghallottad bármelyik számát.
-Most mi van?-tettem az ártatlant-Nem lehet egy embert megkedvelni?-kérdeztem,habár egyértelmű volt,hogy nagyonis kedvelem.
-Komolyan?Evvel azt akarod mondani,hogy cseppet se kedveled,úgy mint pasit?-faggatózott Lessa.
-Hidd el Lessa,nem én kellek neki.-azzal felálltam-Megyek sétálni.Majd jövök-vettem magamra egy kardigánt és a sportcipőim egyikét,majd kimentem.Lelifteztem és kiléptem a lépcsőházból.
Kint kellemes volt az idő.Se hideg, se meleg.Olyan kellemes,pont jó.
Már egy ideje sétálgattam,amikor éreztem,hogy valaki követ.gyorsabbra vettem a tempót,így-még én sem tudom,hogy-de elértem a parkhoz.Ott meg szaladni kezdtem.Szemem sarkából láttam,hogy az illető követ.Éreztem,hogy kezd kihagyni az erőm,már amikor a park vége fele járhattam.
Egy adott pillanatba megcsúsztam egy pocsolyán,de nem estem el, valaki elkapott.
Viszont nem tudtam,hogy kicsoda,mivel minden homályos lett...
2011. július 21., csütörtök
5.Vacsora(csata)
Jelen!
Jöttem a kövivel :D Köszönöm a komikat,örülök,hogy tetszik amit produkálok :)
Nos itt is van a kövi,és eléggé fárasztó volt megírni,de remélem jól sikerült, és tetszeni fog :D
Jó olvasást, és komizzatok légyszives
Timy
Hamar eltelt az idő,döbbenten vettem észre,hogy már fél öt.A csajokkal a nappaliba TV-ztünk.
-Nade csajszik,mit főzünk?-tettem fel a számomra költői kérdést.
-Spagetti.-vágta rá Lessa.Nem hiába olasz faj.
-Az köztudott,hogy te mit mondsz.-mondtam mosolyogva.-Maddie.Desszert?-néztem a barátnőmre.
-Nyárit-nézett vissza a képernyőre.Na igen a Nyári Angol Desszert.Ezek úgy tapadnak a nemzetükhöz,mint a rágógumi a cipőtalpra.
-Oké-álltam fel,hogy menjek készitsem a kaját.-Gyertek máár.-kapcsoltam ki a TV-t.A csajok is feltápászkodtak majd követtek a konyhába.
-Nos,Maddie te csinálod a desszertet,mivel nekem fogalmam sincs hogy kel.Lessa,mi ketten a spaghettit.Te a tésztát,én a szószt.
-Rendben főnök-álltak elém katonásan.Megforgattam a szemeimet majd nekikeztünk a munkának.
-Nem jó!-nyafogott Lessa.-Tudod mit,hagyd a fejeden a kalapot és vedd fel mellé ezeket.-nyomott egy újjab kupacot a kezembe.Szemforgatva vettem fel a ruhákat.A tükörbe megnéztem magam.
-Ezt nem vetem le,ha lelőnek akkor sem-mondtam,majd visszamentem.
-Jól néztek ki-dicsértem őket.
-Köszönjük-öleltek meg.Az órára pillantottam ami fél nyolcat mutatott.Csengettek.
-Ez biztos Adam.-mondta Maddie.
-Megyek én.Megkíméllek.De Erictől már nem-mondta Lessa és eltünt.-Nos Adam,még várunk valakit vacsorára-magyarázta Lessa,miközben jöttek be a konyhába.
-Ki kel csípjem magam?-kérdezte Adam.
-Nem,csak azért ne vegyél szakadt ruhákat-mosolyogtam rá.
-Oké.Tüntem-mondta és elment.
Az a fél óra hamar eltelt,csengettek az ajtónál.
-Csak ügyesen-veregette meg Maddie a vállam.Szemforgatva mentem az ajtóhoz majd kinyitottam.Eric az ajtófélfának támaszkodva villantotta rám féloldalas mosolyát.Végig néztem rajta:egy lila V kivágású top,egy sötétebb farmer és piros(!) cipő.
-Szia-köszöntem majd beengedtem.
-Szia-ölelt meg.Azthittem menten elájulok amikor beszippantottam kábitó illatát.
-Készen vagyok-jött ki Adam,mire rögtön szétrebbentünk(pedig még álltam volna ott).Eric végigméregette párszor,ahogy Adam is Ericket.
-Öhm-törtem meg a csendet,mivel az én drága barátnőim nem voltak képesek rá-Eric,ő itt Adam,volt osztálytársam.Adam,ő itt Eric.-mutattam be őket egymásnak.Adam közelebb jött,kezet ráztak,miközben folyamatosan állták egymás tekintetét.
Lessa szemszöge:
Olyan gyilkosan néztek egymás szemeibe,hogy menten azthittem valamelykikük a föld alá süllyed.
-Elhiszed,hogy Aly-ra megy ki a játék?-sugtam oda Maddienak.
-Normális ki másra?-sugta vissza-Nos,gyertek enni-mondta már mindenkinek.Eric vetett még egy lenéző pillantást Adamre,majd a konyhába jött.Intettem neki,hogy nyugodtan leülhet.Aly és Adam is úgy tettek,majd én is leültem,ahogy Maddie is.
Alyosha szemszöge:
-Nos,Adam-szólalt meg Eric miközben a villájára tekert spagettit-Mesélj magadról.
-20 éves vagyok,egy zeneboltban dolgozom Angliába.A lányokkal együtt jártuk ki a középiskolát,Alyoshával jártunk is-erre a kijelentésére sikerült félrenyelnem a spagettit ami a számba volt,így heves köhögésbe kezdtem.Ezt most nagyon nem kellett volna megemlitenie.
-Aly,jól vagy?-kérdezte Eric.
-Minden rendben-néztem gyilkosan Adamra.
-És Eric,te mikor nősülsz?Halottam Mollytól,hogy megkérted a kezét.-kérdezte Adam és beleivott narancslevébe.
A csajokra néztem egy amolyan 'miaszöszvan?' fejjel,majd Ericre,a magyarázatát várva.
-Nem nősülök,amúgy se vélem úgy,hogy ki kellene tárgyaljam a magánéletem-mondta csipősen
-Mintha nagyon sok mondanivaló lenne-vágott vissza Adam.
-Na ide figyelj,nehogy már jobban tudjad te, mint én-rakta le idegesen a villáját Eric.
-Nem is akartam tudni,de a sors úgy hozta,hogy tudjam-na ennél ledöbbentem.Most mi van?.A csajok ugyanolyan meglepetten néztek hol egyikre,hol másikra.
A fiúk csak állták egymás tekintetét,szinte villámokat szórva.
-Oké,nem veszekedni jöttetek remélem-próbáltam lehiggasztani őket.
-Nem,nem azért jöttem Aly.-mondta Eric és ujra enni kezdett.
-Csak én hivom így-morogta Adam.Ezt már én se hagyhattam szó nélkül.
-Nem Adam,nem csak te hívsz így.Mindenki így hív.-kezdett felmenni bennem a pumpa.
-A suliba még csak a barátaid hívhattak így.-motyogta.
-Igen,a barátaim.Eric egyike a szűk baráti körünknek-mondtam
-Aly,Aly-állt fel Maddie-Gyere velem,segitened kel.-húzott fel a székről, egyenesen be a fürdőbe.-Mi a szösz ütött beléd?-kérdezte.
-Már elviselhetetlen-fújtam nagyot.
-Légyszives Aly.
-Oké.-morogtam az orrom alatt.
-Csajok-hallottam Lessa hangját,mire feltéptem az ajtót,és egyenesen a konyhába vettem az irányt, ahol a két srác készen állt egymást kiirtani.
-Képes leszek legyőzni őt,hiszen ma reggel voltam szaladni-mondta-Alyvel-tette hozzá rám mosolyogva.1:0 Ericnek.
-Tavalyig boxoltam első osztály óta-mondta Adam.1:1
-Nem érdekel,akkor is simán legyőzlek.-vágott vissza Eric.
-Kész-álltam közéjük.-Tudom mire megy ki a játék, és nem fogom hagyni, hogy tárgynak kezeljetek.Gondoltam normális emberek vagytok,de úgy látszik nagyon tévedtem-mindent kiadtam magamból,már nagyon elegem lett.Még vetettem rájuk egy pillantást,majd bementem a szobámba,jól bevágva magam mögött az ajtót,mondanivalóm erősitéseként.
Eric szemszöge:
Igaza van Aly-nek,szánalmasak lettünk.Habár Adam valamiért nagyon ismerős nekem.És nem tudom honnan.De most nem az érdekel.
-Én azt hiszem megyek lássam mi van vele.-suttogtam majd a szobája fele vettem az irányt.Nem tudtam pontosan melyik az,de szipogások hallatán rájöttem,hogy a második ajtó.Halkan bekopogtam,majd bedugtam a fejem.
-Bejöhetek?-kérdeztem.Aprót bólintott,mire bejöttem és becsuktam magam mögött az ajtót.A földön ült,térdeit felhúzva magához,szorosan átölelve őket.
Leültem mellé,magam elé bámultam.Elcsesztem az esélyeimet,az biztos.
-Sajnálom Alyosha-nem engedhettem meg magamnak,hogy becézzem.Nem éreztem méltónak most.
-Minden rendben.De mint mondtam már, szólits Alynek.-nézett fel rám.
-Komolyan,te gondolatolvasó vagy.Már mondtam egyszer neked,de csak jobban megerősitem most.-mondtam mire halkan felnevetett,majd újból rám nézett.
Alyosha szemszöge:
Tekintete elbűvölő volt.Tudtam,hogy nagy hiba volt belenézni szemeibe.Vágy,szomorúsággal keverve áradt belőlük.
Arca közeledni kezdett,ajkai surolták az enyémeket,amikor nyilt az ajtó.
-Öhm,bocsi-jött be Adam-Csak beszélni akartam Alyvel.
Nagyot fújva álltam fel, és húztam ki Adamot a szobámból,egyenesen a vendégszobába.
-Mit akarsz?-kérdeztem karba tett kezekkel.
-Bocsi.Féltékeny vagyok erre a gyerekre.Tudom,hogy minden csaj álma meg satöbbi, és épp azért.Meg-fogta meg a mindkét kezemet-érzek irántad még valamit,hiába telt el 3 év.-mondta miközben tekintetét enyémbe fúrta.Szivem heves dobogásba kezdett,elmosolyodtam,majd megszakitva a kettőnk közötti távolságot,megcsókoltam.
Magam is meglepődtem akciómon,de nem nagyon érdekelt.
Levegőhiány miatt elhúzódtam tőle,zavartan a földre pillantottam.Kedveltem,de már nem éreztem azt amit ezelőtt 3 éve éreztem,amikor megcsókoltam.
-Adam,figyelj-néztem fel újból rá.Kék szemei csillogtak a boldogságtól,nem akartam megbántani mondanivalómmal.-semmi-mosolyodtam el,majd elléptem tőle,ki a fürdőből.
-Én megyek-mondta Eric.-Köszi a meghivást,nagyon jó volt a kaja.-dicsért meg minket.Megölelte a csajokat is,engem is,majd Adam elé lépett-Sajnálom.-fogott kezet vele.
-Én is.
-Habár rájöttem honnan vagy nekem olyan ismerős.-mondta Eric.
-Honnan?
-Veled csókolózott Molly...
Jöttem a kövivel :D Köszönöm a komikat,örülök,hogy tetszik amit produkálok :)
Nos itt is van a kövi,és eléggé fárasztó volt megírni,de remélem jól sikerült, és tetszeni fog :D
Jó olvasást, és komizzatok légyszives
Timy
Hamar eltelt az idő,döbbenten vettem észre,hogy már fél öt.A csajokkal a nappaliba TV-ztünk.
-Nade csajszik,mit főzünk?-tettem fel a számomra költői kérdést.
-Spagetti.-vágta rá Lessa.Nem hiába olasz faj.
-Az köztudott,hogy te mit mondsz.-mondtam mosolyogva.-Maddie.Desszert?-néztem a barátnőmre.
-Nyárit-nézett vissza a képernyőre.Na igen a Nyári Angol Desszert.Ezek úgy tapadnak a nemzetükhöz,mint a rágógumi a cipőtalpra.
-Oké-álltam fel,hogy menjek készitsem a kaját.-Gyertek máár.-kapcsoltam ki a TV-t.A csajok is feltápászkodtak majd követtek a konyhába.
-Nos,Maddie te csinálod a desszertet,mivel nekem fogalmam sincs hogy kel.Lessa,mi ketten a spaghettit.Te a tésztát,én a szószt.
-Rendben főnök-álltak elém katonásan.Megforgattam a szemeimet majd nekikeztünk a munkának.
***
2 óra után meglett a kaja.Összefutott a nyál a számban akárhányszor ránéztem,de addig amíg meg eszem,kel még várjak.
-Akkor ha evvel megvolnánk-húzott fel Lessa a pihenőhelyemről-akkor téged is el kel lássunk.-tolt be a szobámba.
-Lessa,fel tudok magamtól is öltözni.-jelentettem ki.
-Nem azért vagyok itt-mondta-hanem, hogy kiválasszam a ruhádat.-kezdett el kotorászni a szekrényembe.-Ezt próbáld fel-nyomta a kezembe a ruhát.Én csak szótlanul bementem a fürdőbe,felvettem,majd megnéztem magam a tükörbe.
Visszamentem a szobámba ahol Lessa és Maddie elképedt arcával találkoztam.
-Nos csajszi,ez szuper,de nem akarom, hogy felfaljanak,van épp elég kaja-húzta el Lessa a száját.
-Próbáld fel ezt-adott egy másikat Maddie a kezembe.Nagyot sóhajtva bújtam ki a ruhából,és vettem fel az épp kapottakat,majd visszamentem.
-Ezt nem vetem le,ha lelőnek akkor sem-mondtam,majd visszamentem.
-Ez az csajszi-csapta össze Maddie a kezeit.Felvettem még a szürke conversem,ha netán menekülni kellene ne babráljak vele.A csajok is mentek készülődni,addig én feltettem egy kis sminket,és parfümöt,majd kimentem és megteritettem az asztalt.Kis idő múlva megjelent Lessa is.Ránéztem,nem vitte túlzásba az öltözködést:
Madison is közvetlen utánna lépett ki birodalmából.Lazán,stílusához híven öltözködött:
-Köszönjük-öleltek meg.Az órára pillantottam ami fél nyolcat mutatott.Csengettek.
-Ez biztos Adam.-mondta Maddie.
-Megyek én.Megkíméllek.De Erictől már nem-mondta Lessa és eltünt.-Nos Adam,még várunk valakit vacsorára-magyarázta Lessa,miközben jöttek be a konyhába.
-Ki kel csípjem magam?-kérdezte Adam.
-Nem,csak azért ne vegyél szakadt ruhákat-mosolyogtam rá.
-Oké.Tüntem-mondta és elment.
Az a fél óra hamar eltelt,csengettek az ajtónál.
-Csak ügyesen-veregette meg Maddie a vállam.Szemforgatva mentem az ajtóhoz majd kinyitottam.Eric az ajtófélfának támaszkodva villantotta rám féloldalas mosolyát.Végig néztem rajta:egy lila V kivágású top,egy sötétebb farmer és piros(!) cipő.
-Szia-köszöntem majd beengedtem.
-Szia-ölelt meg.Azthittem menten elájulok amikor beszippantottam kábitó illatát.
-Készen vagyok-jött ki Adam,mire rögtön szétrebbentünk(pedig még álltam volna ott).Eric végigméregette párszor,ahogy Adam is Ericket.
-Öhm-törtem meg a csendet,mivel az én drága barátnőim nem voltak képesek rá-Eric,ő itt Adam,volt osztálytársam.Adam,ő itt Eric.-mutattam be őket egymásnak.Adam közelebb jött,kezet ráztak,miközben folyamatosan állták egymás tekintetét.
Lessa szemszöge:
Olyan gyilkosan néztek egymás szemeibe,hogy menten azthittem valamelykikük a föld alá süllyed.
-Elhiszed,hogy Aly-ra megy ki a játék?-sugtam oda Maddienak.
-Normális ki másra?-sugta vissza-Nos,gyertek enni-mondta már mindenkinek.Eric vetett még egy lenéző pillantást Adamre,majd a konyhába jött.Intettem neki,hogy nyugodtan leülhet.Aly és Adam is úgy tettek,majd én is leültem,ahogy Maddie is.
Alyosha szemszöge:
-Nos,Adam-szólalt meg Eric miközben a villájára tekert spagettit-Mesélj magadról.
-20 éves vagyok,egy zeneboltban dolgozom Angliába.A lányokkal együtt jártuk ki a középiskolát,Alyoshával jártunk is-erre a kijelentésére sikerült félrenyelnem a spagettit ami a számba volt,így heves köhögésbe kezdtem.Ezt most nagyon nem kellett volna megemlitenie.
-Aly,jól vagy?-kérdezte Eric.
-Minden rendben-néztem gyilkosan Adamra.
-És Eric,te mikor nősülsz?Halottam Mollytól,hogy megkérted a kezét.-kérdezte Adam és beleivott narancslevébe.
A csajokra néztem egy amolyan 'miaszöszvan?' fejjel,majd Ericre,a magyarázatát várva.
-Nem nősülök,amúgy se vélem úgy,hogy ki kellene tárgyaljam a magánéletem-mondta csipősen
-Mintha nagyon sok mondanivaló lenne-vágott vissza Adam.
-Na ide figyelj,nehogy már jobban tudjad te, mint én-rakta le idegesen a villáját Eric.
-Nem is akartam tudni,de a sors úgy hozta,hogy tudjam-na ennél ledöbbentem.Most mi van?.A csajok ugyanolyan meglepetten néztek hol egyikre,hol másikra.
A fiúk csak állták egymás tekintetét,szinte villámokat szórva.
-Oké,nem veszekedni jöttetek remélem-próbáltam lehiggasztani őket.
-Nem,nem azért jöttem Aly.-mondta Eric és ujra enni kezdett.
-Csak én hivom így-morogta Adam.Ezt már én se hagyhattam szó nélkül.
-Nem Adam,nem csak te hívsz így.Mindenki így hív.-kezdett felmenni bennem a pumpa.
-A suliba még csak a barátaid hívhattak így.-motyogta.
-Igen,a barátaim.Eric egyike a szűk baráti körünknek-mondtam
-Aly,Aly-állt fel Maddie-Gyere velem,segitened kel.-húzott fel a székről, egyenesen be a fürdőbe.-Mi a szösz ütött beléd?-kérdezte.
-Már elviselhetetlen-fújtam nagyot.
-Légyszives Aly.
-Oké.-morogtam az orrom alatt.
-Csajok-hallottam Lessa hangját,mire feltéptem az ajtót,és egyenesen a konyhába vettem az irányt, ahol a két srác készen állt egymást kiirtani.
-Képes leszek legyőzni őt,hiszen ma reggel voltam szaladni-mondta-Alyvel-tette hozzá rám mosolyogva.1:0 Ericnek.
-Tavalyig boxoltam első osztály óta-mondta Adam.1:1
-Nem érdekel,akkor is simán legyőzlek.-vágott vissza Eric.
-Kész-álltam közéjük.-Tudom mire megy ki a játék, és nem fogom hagyni, hogy tárgynak kezeljetek.Gondoltam normális emberek vagytok,de úgy látszik nagyon tévedtem-mindent kiadtam magamból,már nagyon elegem lett.Még vetettem rájuk egy pillantást,majd bementem a szobámba,jól bevágva magam mögött az ajtót,mondanivalóm erősitéseként.
Eric szemszöge:
Igaza van Aly-nek,szánalmasak lettünk.Habár Adam valamiért nagyon ismerős nekem.És nem tudom honnan.De most nem az érdekel.
-Én azt hiszem megyek lássam mi van vele.-suttogtam majd a szobája fele vettem az irányt.Nem tudtam pontosan melyik az,de szipogások hallatán rájöttem,hogy a második ajtó.Halkan bekopogtam,majd bedugtam a fejem.
-Bejöhetek?-kérdeztem.Aprót bólintott,mire bejöttem és becsuktam magam mögött az ajtót.A földön ült,térdeit felhúzva magához,szorosan átölelve őket.
Leültem mellé,magam elé bámultam.Elcsesztem az esélyeimet,az biztos.
-Sajnálom Alyosha-nem engedhettem meg magamnak,hogy becézzem.Nem éreztem méltónak most.
-Minden rendben.De mint mondtam már, szólits Alynek.-nézett fel rám.
-Komolyan,te gondolatolvasó vagy.Már mondtam egyszer neked,de csak jobban megerősitem most.-mondtam mire halkan felnevetett,majd újból rám nézett.
Alyosha szemszöge:
Tekintete elbűvölő volt.Tudtam,hogy nagy hiba volt belenézni szemeibe.Vágy,szomorúsággal keverve áradt belőlük.
Arca közeledni kezdett,ajkai surolták az enyémeket,amikor nyilt az ajtó.
-Öhm,bocsi-jött be Adam-Csak beszélni akartam Alyvel.
Nagyot fújva álltam fel, és húztam ki Adamot a szobámból,egyenesen a vendégszobába.
-Mit akarsz?-kérdeztem karba tett kezekkel.
-Bocsi.Féltékeny vagyok erre a gyerekre.Tudom,hogy minden csaj álma meg satöbbi, és épp azért.Meg-fogta meg a mindkét kezemet-érzek irántad még valamit,hiába telt el 3 év.-mondta miközben tekintetét enyémbe fúrta.Szivem heves dobogásba kezdett,elmosolyodtam,majd megszakitva a kettőnk közötti távolságot,megcsókoltam.
Magam is meglepődtem akciómon,de nem nagyon érdekelt.
Levegőhiány miatt elhúzódtam tőle,zavartan a földre pillantottam.Kedveltem,de már nem éreztem azt amit ezelőtt 3 éve éreztem,amikor megcsókoltam.
-Adam,figyelj-néztem fel újból rá.Kék szemei csillogtak a boldogságtól,nem akartam megbántani mondanivalómmal.-semmi-mosolyodtam el,majd elléptem tőle,ki a fürdőből.
-Én megyek-mondta Eric.-Köszi a meghivást,nagyon jó volt a kaja.-dicsért meg minket.Megölelte a csajokat is,engem is,majd Adam elé lépett-Sajnálom.-fogott kezet vele.
-Én is.
-Habár rájöttem honnan vagy nekem olyan ismerős.-mondta Eric.
-Honnan?
-Veled csókolózott Molly...
2011. július 20., szerda
4.Váratlan vendég
Sziasztok!köszönöm a komikat,nagyon jól esik őket olvasni.Örülök,hogy tetszik amit írok.
Nos itt is van a következő.Remélem ez is elnyeri tetszéseteket.
Komizzatok, ha tetszik, ha nem.Elfogadom a kritikákat is.
Jó olvasást,
Timy
Pár dörgések és villámlások közepette,eleredt az eső miközbe reggeliztünk.
-Még jó, hogy reggelibe voltam szaladni-mondtam.
-Így is,úgy is csurom vizes lettél volna-vigyorgott Lessa, mire megforgattam szemeimet.Elmostam a kávéscsészém meg a tányérom,majd bementem a szobámba.Mivel unatkoztam, gondoltam felidézek pár emléket.Az ágyam alól kihúztam a 'Memories' felíratú dobozom,majd nézni kezdtem a képeket.Megakadtam az egyiknél,amelyken a suliba szabad fogalkozáson voltunk.
Azt találtuk ki,hogy elkezdünk egy párbeszédet (egy fiú és egy lány) és két osztálytársunk egyszer-egyszer megállít és mond egy tulajdonságot,amivel kel folytassuk.Azt kaptam, hogy elbűvöljem Adamet (mert, hogy így hívták a fiút).És azt a pillanatot pont lencsevégre kapta Lessa.Jót mosolyogtam a régi emlékeken.Jut eszembe,teljesen zavarba sikerült hozzam.
Gondolkodásomat a csengő hangja zavarta meg.
-Aly, neked jöttek-hallottam Maddie hangját.
-Megyek!-kiáltottam ki, miközbe a dobozt toltam vissza az ágy alá.Megigazitottam a ruhámat,majd kimentem.
~Nos nem hiába mondják,hogy emlegetett szamár mindig megjelenik-gondoltam magamba.
-Szia-köszönt mosolyogva.Lessa is kijött a szobájából,ő viszont mosolyogva nyugtázta a váratlan vendégünk érkezését.
-Helló-nyögtem ki végül.-Mi járatban vagy?-kérdeztem, mert igenis kiváncsi voltam.
-Jöttem látogatóba.-mondta.
-Gyere be-csukta be Maddie mögötte az ajtót.akkor vettem észre,hogy egy kisebb bőröndöt húz maga után.
-Merre van a fürdő?-kérdezte.
-Az utolsó ajtó-mondta Lessa.Adam megköszönte, majd bement.
-Csajszi-húzott a nappali végébe Maddie.-Nem lesz sok Adam is, Eric is?-kérdezte,és próbált komoly maradni,habár arckifejezésem láttán, majdnem elröhögte magát.
-Maddie, ezt jól vésd a fejedbe.És te is-mutattam Lessára.-1.Adammel sose jártam 2.Erickel sose fogok járni.Érthető?
-Na igen-morogta az orra alatt Lessa.
-Igen-erősitettem meg előbbi kijelentésem.Épp kijött Adam a fürdőből amikor csergett a telefonom.Ismeretlen szám.
-Bocsánat-mondtam és a szobámba mentem, majd felvettem.-Haló?
-Szia Alyosha, én vagyok Eric.Új telefon-szinte láttam, ahogy vigyorog.
-Oké.Hívj csak Aly-nek.
-Rendben.Csak azért hívtalak, hogy ma lenne szabad napom,ha még áll a vacsora meghívás.-magamba átkoztam Adamet,hogy most kellett jöjjön.
-Megegyeztünk-mondtam kicsit bizonytalanul.
-Akkor 8-ra jövök-mondta boldogan.
-Oké.Szia.-mondtam és választ nem várva kinyomtam.-Nem lesz jó vége-tettem hozzá,habár senki nem hallotta,majd kimentem.
-Ki volt?-kérdezte Lessa.
-Nem fontos-néztem rá, úgy,hogy megértse kiről van szó.Elém lépett,és tátogva megkérdezte,hogy Eric-e,mire bólintottam aprót.
-Maddie,gyere van beszélnivalónk-húzta be Lessa a másik barátnőmet a szobájába.Gyilkos tekintettel néztem hűlt helyüket.
-Semmit nem változtál-mondta Adam.
-Te sem-erőltettem egy mosolyt az arcomra.-És meddig ülsz?-kérdeztem.
-Egy hetet.Maddie és Lessa nem változtak sokat.Örülök, hogy meghívtatok-mosolygott és kezét a felkaromra simitotta.
-Aha-nyögtem ki.~Kerüljenek elémbe,hajuk nem még lesz-gondoltam magamba.Mi a fenének nem mondták el?-Tudsz egy percet várni?-kérdeztem.
-Igen tudok,csak mennem kel.Találkozok pár családi baráttal-mondta miközben a cipjéhez ment.
-Oké akkor.Szia-intettem, majd berontottam Lessa szobájába.-Nektek-mutattam a lányokra- nem lesz többet hajatok.Mi a szösznek nem mondtátok el, hogy jön Adam?-kérdeztem.
-Meglepetés-vigyorgott Maddie.
-Ez nem vicces.Eric ma jön vacsorára.Mit csinálok én?-semmi válasz-Nagy zsenik-forgattam meg a szemeimet,majd kimentem a nappaliba.
-Nem értem miért parázol,ha egyszer semmi nincs köztetek se Ericel se Adamel-ült le mellém Lessa a kanapéra.
-Komolyan,Aly,mi baj lehetne egy vacsora alkalmával?Max.nem szólsz semmit csak bólogatsz-nevette el magát Maddie,majd amikor sikerült lenyugodnia jelentőségteljesen nézett rám.
-Basszus már,csajok, a vak is látja, hogy kedvelem mindkettőt.-temettem arcomat tenyereimbe,majd felnéztem.
-Végre,bevallotta.-mosolyodott el diadalmasan Maddie.
-Nem mintha nem tudtuk volna-nyugtázta Lessa.
-Mit kellene csináljak?-kérdeztem.
-Nos,próbálj higgadt maradni.Szerintem az a legjobb megoldás az ilyen problémákra-mondta Maddie.Úgy döntöttem megfogadom a tanácsát.Akármennyire is kedvelem mindkettőt,higgadt leszek.Habár nehéz lesz egy popikon és egy váratlan vendég társaságában ezt végrehajtani.
Nos itt is van a következő.Remélem ez is elnyeri tetszéseteket.
Komizzatok, ha tetszik, ha nem.Elfogadom a kritikákat is.
Jó olvasást,
Timy
Pár dörgések és villámlások közepette,eleredt az eső miközbe reggeliztünk.
-Még jó, hogy reggelibe voltam szaladni-mondtam.
-Így is,úgy is csurom vizes lettél volna-vigyorgott Lessa, mire megforgattam szemeimet.Elmostam a kávéscsészém meg a tányérom,majd bementem a szobámba.Mivel unatkoztam, gondoltam felidézek pár emléket.Az ágyam alól kihúztam a 'Memories' felíratú dobozom,majd nézni kezdtem a képeket.Megakadtam az egyiknél,amelyken a suliba szabad fogalkozáson voltunk.
Azt találtuk ki,hogy elkezdünk egy párbeszédet (egy fiú és egy lány) és két osztálytársunk egyszer-egyszer megállít és mond egy tulajdonságot,amivel kel folytassuk.Azt kaptam, hogy elbűvöljem Adamet (mert, hogy így hívták a fiút).És azt a pillanatot pont lencsevégre kapta Lessa.Jót mosolyogtam a régi emlékeken.Jut eszembe,teljesen zavarba sikerült hozzam.
Gondolkodásomat a csengő hangja zavarta meg.
-Aly, neked jöttek-hallottam Maddie hangját.
-Megyek!-kiáltottam ki, miközbe a dobozt toltam vissza az ágy alá.Megigazitottam a ruhámat,majd kimentem.
~Nos nem hiába mondják,hogy emlegetett szamár mindig megjelenik-gondoltam magamba.
-Szia-köszönt mosolyogva.Lessa is kijött a szobájából,ő viszont mosolyogva nyugtázta a váratlan vendégünk érkezését.
-Helló-nyögtem ki végül.-Mi járatban vagy?-kérdeztem, mert igenis kiváncsi voltam.
-Jöttem látogatóba.-mondta.
-Gyere be-csukta be Maddie mögötte az ajtót.akkor vettem észre,hogy egy kisebb bőröndöt húz maga után.
-Merre van a fürdő?-kérdezte.
-Az utolsó ajtó-mondta Lessa.Adam megköszönte, majd bement.
-Csajszi-húzott a nappali végébe Maddie.-Nem lesz sok Adam is, Eric is?-kérdezte,és próbált komoly maradni,habár arckifejezésem láttán, majdnem elröhögte magát.
-Maddie, ezt jól vésd a fejedbe.És te is-mutattam Lessára.-1.Adammel sose jártam 2.Erickel sose fogok járni.Érthető?
-Na igen-morogta az orra alatt Lessa.
-Igen-erősitettem meg előbbi kijelentésem.Épp kijött Adam a fürdőből amikor csergett a telefonom.Ismeretlen szám.
-Bocsánat-mondtam és a szobámba mentem, majd felvettem.-Haló?
-Szia Alyosha, én vagyok Eric.Új telefon-szinte láttam, ahogy vigyorog.
-Oké.Hívj csak Aly-nek.
-Rendben.Csak azért hívtalak, hogy ma lenne szabad napom,ha még áll a vacsora meghívás.-magamba átkoztam Adamet,hogy most kellett jöjjön.
-Megegyeztünk-mondtam kicsit bizonytalanul.
-Akkor 8-ra jövök-mondta boldogan.
-Oké.Szia.-mondtam és választ nem várva kinyomtam.-Nem lesz jó vége-tettem hozzá,habár senki nem hallotta,majd kimentem.
-Ki volt?-kérdezte Lessa.
-Nem fontos-néztem rá, úgy,hogy megértse kiről van szó.Elém lépett,és tátogva megkérdezte,hogy Eric-e,mire bólintottam aprót.
-Maddie,gyere van beszélnivalónk-húzta be Lessa a másik barátnőmet a szobájába.Gyilkos tekintettel néztem hűlt helyüket.
-Semmit nem változtál-mondta Adam.
-Te sem-erőltettem egy mosolyt az arcomra.-És meddig ülsz?-kérdeztem.
-Egy hetet.Maddie és Lessa nem változtak sokat.Örülök, hogy meghívtatok-mosolygott és kezét a felkaromra simitotta.
-Aha-nyögtem ki.~Kerüljenek elémbe,hajuk nem még lesz-gondoltam magamba.Mi a fenének nem mondták el?-Tudsz egy percet várni?-kérdeztem.
-Igen tudok,csak mennem kel.Találkozok pár családi baráttal-mondta miközben a cipjéhez ment.
-Oké akkor.Szia-intettem, majd berontottam Lessa szobájába.-Nektek-mutattam a lányokra- nem lesz többet hajatok.Mi a szösznek nem mondtátok el, hogy jön Adam?-kérdeztem.
-Meglepetés-vigyorgott Maddie.
-Ez nem vicces.Eric ma jön vacsorára.Mit csinálok én?-semmi válasz-Nagy zsenik-forgattam meg a szemeimet,majd kimentem a nappaliba.
-Nem értem miért parázol,ha egyszer semmi nincs köztetek se Ericel se Adamel-ült le mellém Lessa a kanapéra.
-Komolyan,Aly,mi baj lehetne egy vacsora alkalmával?Max.nem szólsz semmit csak bólogatsz-nevette el magát Maddie,majd amikor sikerült lenyugodnia jelentőségteljesen nézett rám.
-Basszus már,csajok, a vak is látja, hogy kedvelem mindkettőt.-temettem arcomat tenyereimbe,majd felnéztem.
-Végre,bevallotta.-mosolyodott el diadalmasan Maddie.
-Nem mintha nem tudtuk volna-nyugtázta Lessa.
-Mit kellene csináljak?-kérdeztem.
-Nos,próbálj higgadt maradni.Szerintem az a legjobb megoldás az ilyen problémákra-mondta Maddie.Úgy döntöttem megfogadom a tanácsát.Akármennyire is kedvelem mindkettőt,higgadt leszek.Habár nehéz lesz egy popikon és egy váratlan vendég társaságában ezt végrehajtani.
2011. július 18., hétfő
3.Egy eseménydús reggel
Sziasztok!Köszönöm a komikat, nagyon jól esnek.
Itt is van a következő, ami elég hosszú lett.És eseménydús is.
Nem dicsérem önmagam, de szerintem tetszeni fog.
Vagyis remélem.
Jó olvasást
Timy :)
Reggel kipihenten keltem.A fürdőbe mentem,lezuhanyoztam,fogat,arcot,hajat mostam majd egy törölközőbe csavartam magam,és egy másikba a hajam.A szekrényem aljából, kivettem egy fekete fehérneműszettet,majd a ruhák között kutattam, amíg meg nem találtam a számomra megfelelő összeállitást,ami egy Adidas tréning összeállitás lett.Mivel Svédország nem a kánikuláról híres, vettem egy lila pólót is a felső alá,és végül felhúztam a fekete conversem.
Mivel még csak nyolc óra volt,írtam a csajoknak egy cetlit, hogy szaladni mentem, majd elvettem a kulcsom,bezártam az ajtót,és lelifteztem.Mivel a tömbház hátánál van egy nagyobb park, oda mentem.
***
Már vagy húsz perce szaladhattam, amikor éreztem,hogy valaki követ.Gyorsabbra vettem a tempót,de az a valaki sikerült elérjen, és elkapja a derekam.
-Megvagy-suttogta a fülembe.Hangja hallatán elmosolyodtam.
-Ilyen korán edzel?-fordultam vele szembe.
-Bizony.Sok lány szivét kel elraboljam még-bökött izmai fele vigyorogva, mire én is elmosolyodtam.
-Akkor bocsánat,Mr.Egoista, hogy miattam szakitottad meg a 'munkádat'.
-Ugyanmáár.Legalább nem leszek magamba.-mondta.-Nos,lássuk képes vagy legyőzni-szemében huncut fény csillant meg.
-Nem hinném-próbáltam menteni a menthetőt.
-Egy próbálkozást megér-vigyorgott rám.
-Oké-adtam be a derekam.
-Nos, elszaladunk a színpadig,majd le a fagyizósnál,és vissza eddig a fáig-mutatta az utat.-Megfelel?
-Persze.-bólintottam mosolyogva.
-Akkor vigyázz, kész,rajt!-azzal el is szaladt.Követtem is.Nem hiába jövök én már elég rég szaladni.Pontosan követtem az útvonalat,de amikor a fagyishoz értem, nagyon kimerültem,így lassitottam.Eric persze fogott az alkalmon, és gyorsabban szaladt,majd előttem pár másodperccel ért vissza a fához.Zihálva dőltem neki a fa törzsének.
-Én...megmondtam, hogy....képtelen leszek....legyőzni...téged-mondtam akadozva.
-Büntetést érdemelsz-vigyorgott huncutan.
-Na nee, eléggé kifáradtam.Köszönöm, nem kérek-ültem le a fűbe.
-Nem kérdés volt, hanem kijelentés-ült le mellém, még mindig vigyorogva, majd csikizni kezdett.
-Ne...nnaaaa-nevettem és próbáltam magam kiszabadtani, de még jobban szoritott magához.Tudni kel rólam, nagyon csikis vagyok.
Kis idő után abbahagyta kinzásomat, és zihálva dőlt el a fűbe.Ránéztem.Akadozva vette a levegőt,miközben verejtékét törölte.
-Menjünk venni valami innivalót-álltam fel,őt is felsegitve.
-Menjünk.-bólintott, majd elindultunk.Némán sétáltunk el egész a legközelebbi boltig, amely a park végén volt.Mindketten vettünk egy mentes ásványvizet,majd fizettünk és távoztunk.
-Lássuk ki issza meg gyorsabban a felét-bökött meg könyökével.
-Remélem ebbe legyőzhetlek-mosolyogtam szemtelenül.Mindketten kibontottuk, és jól meghúztuk az üveget.Nem csalódtam magamban,kb. öt másodperccel hamarabb emeltem el a számtól az üveget.
-Nos,mivel megsértetted a mindent nyerő képességeimet,közölnöm kel, hogy megbánod-mondta.Én csak vállrántva folytattam utamat.Mikor láttam, hogy lemaradt,megfordultam.Senkit nem láttam.Nem lesz ennek jó vége,futott át az agyamon.
A következő pillanatba éreztem, hogy a nyakamról végig folyik valami, egész le a hátamon.Pár pillanat múlva eljutott a tudatomig, hogy igenis nyakon öntött, és most jót röhög rajtam.
-Eric Khaled Saade-mondtam ki teljes nevét, mire felnézett-Ezt még megbánod.-mutattam fel az üvegemet, mire remülten rámnézett és elszaladt.Itt az idő, hogy bizonyitsak-gondoltam és utánna mentem.Mikor a hátánál voltam szépen felforditottam az üveget,mire a tartalma a fejétől kezdte meg útját, és haladt lefele, pólóját bevizesitve.
Elégedett vigyor ült ki az arcomra, amikor megfordult.
-Téged rendesen ki kel oktatni-vigyorgott szemtelenül, majd felkapott a hátára és szaladni kezdett velem.Fogalmam se volt hova visz,de amikor a vizben találtam magam tetőtől talpig,akkor rájöttem, hogy vagy a város szökőkútjában vagyok,vagy egy medencében.
Felúsztam a felszinre és igenis egy medencében voltam.Eric vigyorgó képét találtam magam előtt.
-Hova hoztál te szemét?-ragadtam meg a lábát és húztam őt is a medencébe.Köhögve jött a felszinre,majd amikor meglátott a bosszúvágy szikrája csillant fel szemében, és lefröcskölt.Én sem hagytam magam, követtem példáját,aminek a vége egy nagy vizicsata lett.Azonban kijött a ház tulajdonosa.
-Mi folyik itt?-kérdezte a negyvenes éveiben járó férfi.
-Bocsánat-másztam ki a lehető leghamarabb.Eric is követte példámat,majd jó magyarázat után kutatva vakarta meg a tarkóját.A tulajdonosra nézett,ahogy én is, akinek elkerekedtek szemei.
-Hiszen te Eric Saade vagy-nyögte meglepetten.
-Igen-válaszolt halkan az emlitett.
-A lányom nagy rajongód.Nem jelentelek fel, ha adsz egy autogramot az ő nevére.-mosolygott, majd bement a házba.Egy perc sem kellett, egy filcel és Eric egyik képével jött vissza.
-Akkor jó.Hogy hívják?-kérdezte Eric.
-Deliah.-mondta a ház tulajdonosa.Eric aláírta a képet, majd a filcel együtt odanyújtotta a tulajdonosnak.
-Köszönöm.-mosolygott-De azért ne forduljon többet elő-nézett ránk szigorúan mire csak bólintottunk.Köszöntünk,majd távoztunk.
A háztól kellő távolságra nevetni kezdtem.
-Ez nagy volt-mondtam két roham között.
-Hála a hirességemnek, most nem egy rendőrség székében ülsz-vigyorgott szemtelenül.
-Ajjh.-forgattam meg a szemeimet-De te dobtál bele.
-Mit is csináljak, ha túl könnyű vagy?-rántott a vállán.A megjegyzésére kicsit elpirultam,majd elindultam.Kis idő múlva megszólalt.-Most kellett otthon hagyjam a kocsim nem?Bandukolhatok hazáig csurom vizesen-rázta meg a haját.
-Esetleg jöhetsz hozzánk megszáradni.-ajánlottam fel, miközben én is kicsavartam a hajamból a vizet-De előre szólok, a csajok tán még a csípőcsontjukra is fognak kérni aláírást.-mosolyodtam el.
-Nem érdekel, csak száradjak meg-nevetett.
Úgy tíz perc járás után elértünk a tömbházunkhoz.Felmentünk az ötödikre,majd be a lakásba.
Lessa jött ki épp a szobájából de ahogy meglátta, kivel jöttem megkövült az ajtóban.
-Kezdődik-sugtam oda Ericnek.
Maddie is megjelent,furcsán nézve Lessát, majd amikor meglátta Ericet,jó párszor megdörzsölte szemeit.
-Alyosha, azt hiszem kel szemüveg nekem.Vagy nemcsak én látom, hogy csurom vizesen térsz haza reggel fél tízkor,Eric Saade-val magad után, aki szintén vizes?-kérdezte Maddie.
-Jól látsz-mondtam, és beljebb léptem Lessa elé.-Ébredj fel-pofoztam meg finoman.
-Váoo...-álmodozott el Ericken, jó párszor végig vezetve rajta tekintetét.Az én tekintetem is megakadt kidolgozott felsőtestén amelyet még jobban kiemelt a vizes póló,ami hozzásimult.Szerencsére,sikerült nem feltünést okoznom ábrándozásommal.Elléptem Lessától, egyenesen a vendégszobába mentem.
Maddienek van egy fiútestvére,Cole,aki elé gyakran látogat meg minket.25 éves, három éve nős,és amikor jön, akkor mindig hozza magával Amy-t is,a feleségét.Így van pár cucca is itt.Gondolom nem lesz gond, ha odaadok Ericnek néhányat.Kivettem egy boxert, egy farmert és egy szürke trikót, mellé társitottam egy sötétkék pulcsit és kimentem velük.
-Nos, a fürdő itt van-mutattam menet közbe Ericnek a 'helységet'- itt van pár ruha, törölközőt találsz a szekrénybe.Más kérdés?-kérdeztem miközbe a kezébe nyomtam a ruhákat.
-Baj ha lezuhanyzok?
-Nem, dehogy,nyugodtan.Csak várj-mutattam fel az újjam, majd bementem.Elvettem a fésüm és egy törölközőt, majd átadtam a pályát.Bementem a szobába, kulcsra zártam az ajtót, majd megszabadultam a vizes ruháktól,amiket ki is tettem száradni az erkélyre.
Megtörölköztem, majd felvettem pár itthoni cuccot, ami egy fekete leggings-ből és egy laza fehér topból állt, kifésültem a hajam, majd kimentem.A csajok kiváncsi tekintete fogadott a nappaliba érve.
-Majd ha elmegy-tátogtam, mivel nem akartam, hogy meghallja Eric.Leültem a kanapéra, és bekapcsoltam a tévét.Az egyik lábam felhúztam, míg a másikat hanyagul lógni hagytam.Épp a hírek mentek, amikor kijött Eric is.
-Ki is ez a lány, akivel ma Eric Saade fürdött egy ismeretlennek a medencéjében?Az egyik fotósunk lencsevégre kapta a fiatalokat, akik épp egy vizcsata közepén voltak.Nagyon benne lehettek, mivel még a vaku villanását se látták-mondta a nő,miközben a képernyőn több kép jelent meg.Akkor amikor beledobott,amikor én húztam be, meg jó pár kép,amikor fröcsköltük egymást.
A hírt hallva, és a képeket látva, éreztem, hogy az arcom színe céklavörössé változik.
-Ez nem a jó dolgok közé tartozik, amiket művelni szoktam-mondta Eric és leült.
-Az én hibám-mondtam fejemet rázva.
-Nem, most igazán, hogy én vagyok a hibás.Sam,a menedzserem, már biztos hivott vagy százszor, de a telefonom tönkrement a víztől-tartotta fel a telefonját.-És le akarnám vele tisztázni a dolgot.-mondta.
-Ha tudod a számát kivülről felhivhatod az enyémről is-álltam fel.
-Tényleg?-kérdezte, mire csak bólintva tartottam elé a telefont.-Köszi-vette el, és pötyögni kezdett rajta valamit.Leültem a kanapéra, Lessa mellé, aki megbökött könyökével.Ránéztem,arcán egy sejtelmes mosoly uralkodott,mire csak megforgattam a szemem.
-Sam, meg tudom magyarázni-kezdett bele Eric-Nem, de...Megyek-fújt nagyot.-Cső-rakta le, majd nyújtotta felém.
-Nos, mennem kel.-állt fel.
-Nem jössz el egy nap vacsorázni?-kérdezte Maddie.
-De, ha nem zavarok.-bólintott.
-Te?Ugyan-legyintett Lessa.
-Majd hivlak amikor jövök-kacsintott rám, mire csak bólogatni tudtam.Felhúzta cipőjét-ami megszáradt idő közbe-majd intett és távozott.
-Csajszi, a világ egyik legszerencsésebb embere vagy-csukta be Lessa az ajtót.Én csak leültem a kanapéra és a tévét bámultam.
-Na fogjuk rá-mondtam-És ha kideritik ki vagyok, akkor mi lesz?-kérdeztem
-Lehet addig össszejöttök-mosolygott Maddie.
-Álmodj királylány-mondtam és átkapcsoltam valami zenecsatornára.
Néztem egy ideig, majd kimentem a konyhába és főztem magunknak kávét, míg a csajok a reggelit készitették.Még főtt a kávé a mai eseménydús reggelen kattogott az agyam és Maddie szavain:Lehet addig összejöttök.
Most tetszett az ötlet.Lehet...
Itt is van a következő, ami elég hosszú lett.És eseménydús is.
Nem dicsérem önmagam, de szerintem tetszeni fog.
Vagyis remélem.
Jó olvasást
Timy :)
Reggel kipihenten keltem.A fürdőbe mentem,lezuhanyoztam,fogat,arcot,hajat mostam majd egy törölközőbe csavartam magam,és egy másikba a hajam.A szekrényem aljából, kivettem egy fekete fehérneműszettet,majd a ruhák között kutattam, amíg meg nem találtam a számomra megfelelő összeállitást,ami egy Adidas tréning összeállitás lett.Mivel Svédország nem a kánikuláról híres, vettem egy lila pólót is a felső alá,és végül felhúztam a fekete conversem.
Mivel még csak nyolc óra volt,írtam a csajoknak egy cetlit, hogy szaladni mentem, majd elvettem a kulcsom,bezártam az ajtót,és lelifteztem.Mivel a tömbház hátánál van egy nagyobb park, oda mentem.
***
Már vagy húsz perce szaladhattam, amikor éreztem,hogy valaki követ.Gyorsabbra vettem a tempót,de az a valaki sikerült elérjen, és elkapja a derekam.
-Megvagy-suttogta a fülembe.Hangja hallatán elmosolyodtam.
-Ilyen korán edzel?-fordultam vele szembe.
-Bizony.Sok lány szivét kel elraboljam még-bökött izmai fele vigyorogva, mire én is elmosolyodtam.
-Akkor bocsánat,Mr.Egoista, hogy miattam szakitottad meg a 'munkádat'.
-Ugyanmáár.Legalább nem leszek magamba.-mondta.-Nos,lássuk képes vagy legyőzni-szemében huncut fény csillant meg.
-Nem hinném-próbáltam menteni a menthetőt.
-Egy próbálkozást megér-vigyorgott rám.
-Oké-adtam be a derekam.
-Nos, elszaladunk a színpadig,majd le a fagyizósnál,és vissza eddig a fáig-mutatta az utat.-Megfelel?
-Persze.-bólintottam mosolyogva.
-Akkor vigyázz, kész,rajt!-azzal el is szaladt.Követtem is.Nem hiába jövök én már elég rég szaladni.Pontosan követtem az útvonalat,de amikor a fagyishoz értem, nagyon kimerültem,így lassitottam.Eric persze fogott az alkalmon, és gyorsabban szaladt,majd előttem pár másodperccel ért vissza a fához.Zihálva dőltem neki a fa törzsének.
-Én...megmondtam, hogy....képtelen leszek....legyőzni...téged-mondtam akadozva.
-Büntetést érdemelsz-vigyorgott huncutan.
-Na nee, eléggé kifáradtam.Köszönöm, nem kérek-ültem le a fűbe.
-Nem kérdés volt, hanem kijelentés-ült le mellém, még mindig vigyorogva, majd csikizni kezdett.
-Ne...nnaaaa-nevettem és próbáltam magam kiszabadtani, de még jobban szoritott magához.Tudni kel rólam, nagyon csikis vagyok.
Kis idő után abbahagyta kinzásomat, és zihálva dőlt el a fűbe.Ránéztem.Akadozva vette a levegőt,miközben verejtékét törölte.
-Menjünk venni valami innivalót-álltam fel,őt is felsegitve.
-Menjünk.-bólintott, majd elindultunk.Némán sétáltunk el egész a legközelebbi boltig, amely a park végén volt.Mindketten vettünk egy mentes ásványvizet,majd fizettünk és távoztunk.
-Lássuk ki issza meg gyorsabban a felét-bökött meg könyökével.
-Remélem ebbe legyőzhetlek-mosolyogtam szemtelenül.Mindketten kibontottuk, és jól meghúztuk az üveget.Nem csalódtam magamban,kb. öt másodperccel hamarabb emeltem el a számtól az üveget.
-Nos,mivel megsértetted a mindent nyerő képességeimet,közölnöm kel, hogy megbánod-mondta.Én csak vállrántva folytattam utamat.Mikor láttam, hogy lemaradt,megfordultam.Senkit nem láttam.Nem lesz ennek jó vége,futott át az agyamon.
A következő pillanatba éreztem, hogy a nyakamról végig folyik valami, egész le a hátamon.Pár pillanat múlva eljutott a tudatomig, hogy igenis nyakon öntött, és most jót röhög rajtam.
-Eric Khaled Saade-mondtam ki teljes nevét, mire felnézett-Ezt még megbánod.-mutattam fel az üvegemet, mire remülten rámnézett és elszaladt.Itt az idő, hogy bizonyitsak-gondoltam és utánna mentem.Mikor a hátánál voltam szépen felforditottam az üveget,mire a tartalma a fejétől kezdte meg útját, és haladt lefele, pólóját bevizesitve.
Elégedett vigyor ült ki az arcomra, amikor megfordult.
-Téged rendesen ki kel oktatni-vigyorgott szemtelenül, majd felkapott a hátára és szaladni kezdett velem.Fogalmam se volt hova visz,de amikor a vizben találtam magam tetőtől talpig,akkor rájöttem, hogy vagy a város szökőkútjában vagyok,vagy egy medencében.
Felúsztam a felszinre és igenis egy medencében voltam.Eric vigyorgó képét találtam magam előtt.
-Hova hoztál te szemét?-ragadtam meg a lábát és húztam őt is a medencébe.Köhögve jött a felszinre,majd amikor meglátott a bosszúvágy szikrája csillant fel szemében, és lefröcskölt.Én sem hagytam magam, követtem példáját,aminek a vége egy nagy vizicsata lett.Azonban kijött a ház tulajdonosa.
-Mi folyik itt?-kérdezte a negyvenes éveiben járó férfi.
-Bocsánat-másztam ki a lehető leghamarabb.Eric is követte példámat,majd jó magyarázat után kutatva vakarta meg a tarkóját.A tulajdonosra nézett,ahogy én is, akinek elkerekedtek szemei.
-Hiszen te Eric Saade vagy-nyögte meglepetten.
-Igen-válaszolt halkan az emlitett.
-A lányom nagy rajongód.Nem jelentelek fel, ha adsz egy autogramot az ő nevére.-mosolygott, majd bement a házba.Egy perc sem kellett, egy filcel és Eric egyik képével jött vissza.
-Akkor jó.Hogy hívják?-kérdezte Eric.
-Deliah.-mondta a ház tulajdonosa.Eric aláírta a képet, majd a filcel együtt odanyújtotta a tulajdonosnak.
-Köszönöm.-mosolygott-De azért ne forduljon többet elő-nézett ránk szigorúan mire csak bólintottunk.Köszöntünk,majd távoztunk.
A háztól kellő távolságra nevetni kezdtem.
-Ez nagy volt-mondtam két roham között.
-Hála a hirességemnek, most nem egy rendőrség székében ülsz-vigyorgott szemtelenül.
-Ajjh.-forgattam meg a szemeimet-De te dobtál bele.
-Mit is csináljak, ha túl könnyű vagy?-rántott a vállán.A megjegyzésére kicsit elpirultam,majd elindultam.Kis idő múlva megszólalt.-Most kellett otthon hagyjam a kocsim nem?Bandukolhatok hazáig csurom vizesen-rázta meg a haját.
-Esetleg jöhetsz hozzánk megszáradni.-ajánlottam fel, miközben én is kicsavartam a hajamból a vizet-De előre szólok, a csajok tán még a csípőcsontjukra is fognak kérni aláírást.-mosolyodtam el.
-Nem érdekel, csak száradjak meg-nevetett.
Úgy tíz perc járás után elértünk a tömbházunkhoz.Felmentünk az ötödikre,majd be a lakásba.
Lessa jött ki épp a szobájából de ahogy meglátta, kivel jöttem megkövült az ajtóban.
-Kezdődik-sugtam oda Ericnek.
Maddie is megjelent,furcsán nézve Lessát, majd amikor meglátta Ericet,jó párszor megdörzsölte szemeit.
-Alyosha, azt hiszem kel szemüveg nekem.Vagy nemcsak én látom, hogy csurom vizesen térsz haza reggel fél tízkor,Eric Saade-val magad után, aki szintén vizes?-kérdezte Maddie.
-Jól látsz-mondtam, és beljebb léptem Lessa elé.-Ébredj fel-pofoztam meg finoman.
-Váoo...-álmodozott el Ericken, jó párszor végig vezetve rajta tekintetét.Az én tekintetem is megakadt kidolgozott felsőtestén amelyet még jobban kiemelt a vizes póló,ami hozzásimult.Szerencsére,sikerült nem feltünést okoznom ábrándozásommal.Elléptem Lessától, egyenesen a vendégszobába mentem.
Maddienek van egy fiútestvére,Cole,aki elé gyakran látogat meg minket.25 éves, három éve nős,és amikor jön, akkor mindig hozza magával Amy-t is,a feleségét.Így van pár cucca is itt.Gondolom nem lesz gond, ha odaadok Ericnek néhányat.Kivettem egy boxert, egy farmert és egy szürke trikót, mellé társitottam egy sötétkék pulcsit és kimentem velük.
-Nos, a fürdő itt van-mutattam menet közbe Ericnek a 'helységet'- itt van pár ruha, törölközőt találsz a szekrénybe.Más kérdés?-kérdeztem miközbe a kezébe nyomtam a ruhákat.
-Baj ha lezuhanyzok?
-Nem, dehogy,nyugodtan.Csak várj-mutattam fel az újjam, majd bementem.Elvettem a fésüm és egy törölközőt, majd átadtam a pályát.Bementem a szobába, kulcsra zártam az ajtót, majd megszabadultam a vizes ruháktól,amiket ki is tettem száradni az erkélyre.
Megtörölköztem, majd felvettem pár itthoni cuccot, ami egy fekete leggings-ből és egy laza fehér topból állt, kifésültem a hajam, majd kimentem.A csajok kiváncsi tekintete fogadott a nappaliba érve.
-Majd ha elmegy-tátogtam, mivel nem akartam, hogy meghallja Eric.Leültem a kanapéra, és bekapcsoltam a tévét.Az egyik lábam felhúztam, míg a másikat hanyagul lógni hagytam.Épp a hírek mentek, amikor kijött Eric is.
-Ki is ez a lány, akivel ma Eric Saade fürdött egy ismeretlennek a medencéjében?Az egyik fotósunk lencsevégre kapta a fiatalokat, akik épp egy vizcsata közepén voltak.Nagyon benne lehettek, mivel még a vaku villanását se látták-mondta a nő,miközben a képernyőn több kép jelent meg.Akkor amikor beledobott,amikor én húztam be, meg jó pár kép,amikor fröcsköltük egymást.
A hírt hallva, és a képeket látva, éreztem, hogy az arcom színe céklavörössé változik.
-Ez nem a jó dolgok közé tartozik, amiket művelni szoktam-mondta Eric és leült.
-Az én hibám-mondtam fejemet rázva.
-Nem, most igazán, hogy én vagyok a hibás.Sam,a menedzserem, már biztos hivott vagy százszor, de a telefonom tönkrement a víztől-tartotta fel a telefonját.-És le akarnám vele tisztázni a dolgot.-mondta.
-Ha tudod a számát kivülről felhivhatod az enyémről is-álltam fel.
-Tényleg?-kérdezte, mire csak bólintva tartottam elé a telefont.-Köszi-vette el, és pötyögni kezdett rajta valamit.Leültem a kanapéra, Lessa mellé, aki megbökött könyökével.Ránéztem,arcán egy sejtelmes mosoly uralkodott,mire csak megforgattam a szemem.
-Sam, meg tudom magyarázni-kezdett bele Eric-Nem, de...Megyek-fújt nagyot.-Cső-rakta le, majd nyújtotta felém.
-Nos, mennem kel.-állt fel.
-Nem jössz el egy nap vacsorázni?-kérdezte Maddie.
-De, ha nem zavarok.-bólintott.
-Te?Ugyan-legyintett Lessa.
-Majd hivlak amikor jövök-kacsintott rám, mire csak bólogatni tudtam.Felhúzta cipőjét-ami megszáradt idő közbe-majd intett és távozott.
-Csajszi, a világ egyik legszerencsésebb embere vagy-csukta be Lessa az ajtót.Én csak leültem a kanapéra és a tévét bámultam.
-Na fogjuk rá-mondtam-És ha kideritik ki vagyok, akkor mi lesz?-kérdeztem
-Lehet addig össszejöttök-mosolygott Maddie.
-Álmodj királylány-mondtam és átkapcsoltam valami zenecsatornára.
Néztem egy ideig, majd kimentem a konyhába és főztem magunknak kávét, míg a csajok a reggelit készitették.Még főtt a kávé a mai eseménydús reggelen kattogott az agyam és Maddie szavain:Lehet addig összejöttök.
Most tetszett az ötlet.Lehet...
2011. július 16., szombat
2.Valami új
Bocsánat a késésért, nem állt szándékomba, csak nem volt ihletem, meg el voltam foglalva.
Nos, itt is van a második rész.Köszönöm a komikat az előzőhöz.
Jó olvasást.
Timy
Telefonom vad csörgésére keltem.Meg sem néztem ki az, becsukott szemmel nyomtam le a zöld gombot.
-Szia.-hallottam meg Eric hangját a vonal másik végéről.Szemeim rögtön kipattantak.
-Helló.Mizu?-kérdeztem már teljesen ébren.
-Hát csak annyit akartam kérdezni, hogy nincs-e kedved eljönni egy kávéra?-hangja kicsit halk volt.Elmosolyodtam.
-De.-adtam meg a válaszomat.
-Akkor egy óra múlva nálad vagyok.Szia.-most már biztos voltam benne, hogy vigyorog.
-Oké.Szia-tettem le mosolyogva.Felálltam az ágyról, kutakodni kezdtem valami elfogadható ruha után.A csőnadrágom maradt,mellé felvettem egy narancs rövidújjut,és a narancs conversem. Megigazitottam a sminkem, fújtam magamra leheletnyi parfümöt, elvettem a telefonom és némi pénzt, majd kimentem.A csajok a nappaliban ültek.Lessa laptopozott, Maddie a TV-t nézte.
Lessa szimatolni kezdett,de fel nem nézett a képernyőről.
-Hova mész?-kérdezte-A parfümöd árulkodik-tette le a laptopját.Hát igen, általába csak randira használom ezt a parfümöt.De ez nem is randi, miket hebegek?
-Öhm...ki-próbáltam kitérni.
-Kivel?-faggatózott Maddie is miközben mindketten felálltak és közeledni kezdtek felém.
-Ha aztmondom, hogy E...-be se fejezhettem a csajok sikitani kezdtek.
-Viccelsz?-kérdezte Lessa csillogó tekintettel.
-Nem.-mondtam határozottan.Mint egy mentősereg(amelyik egy emberből állt) csengettek az ajtónál.Kinyitottam és Ericel találtam magam szembe.
-Szia.Mehetünk?-kérdezte
-Szia.Igen-válaszoltam.Felvettem a dzsekim, köszöntem a csajoknak,és már ott se voltam.
A közeli kávézóba mentünk.Eric illedelmesen kinyitotta az ajtót és előreengedett.Rendeltünk, majd leültünk egy üres asztalhoz.
-Ha kérdek valamit felpofozol?-kérdezte mosolyogva.
-Attól függ-mosolyogtam én is.
-Nevezhetjük ezt randinak?-ledöbbentem.Na most mit mondjak?Végül is kinyögtem, hogy:
-Aha.
Szája mosolyra húzódott, ajkába harapott és beleivott kávéjába.
-Elviszlek a kedvenc helyemre, mit szólsz?- kérdezte kis csend után
-Oké-egyeztem bele.Fizettünk,majd elindultunk.Átmentünk az egyik közeli parkon, majd be az erdőbe.Nem nagyon szimpatizálom én ezeket a helyeket.
-Jó ötlet ez?-kérdeztem.
-Igen, semmi bajod nem lesz.Csak gyere utánnam-fogta meg a kezem.Engedelmeskedtem, lépten-nyomon utánna mentem.Mígnem kiértünk egy tisztásra, ahol volt egy vizesés.
-Gyönyörű-suttogtam.
A nap lemenőben volt,ami még szebbé tette a helyet.
-Ugye?Ide szoktam jönni gondolkodni.-dölt el a fűbe.Követtem példáját.
-Hogy találtál erre a csodálatos helyre?-kérdeztem
-Apa mutatta még kiskoromban.Azóta mindig hű látogatója vagyok ennek a helynek.-magyarázta.
-Nem is csodálom.
Hirtelen egy erős szél támadt, amitől összerezzentem.
-Gyere menjünk, még megfázol-állt fel eric, majd felsegitett engem is.
Visszaballagtunk a városba, ahol már világitottak a lámpák,fénybe öntve Stockholmot.Úgy tiz-tizenöt perc alatt már a tömbházunk előtt voltunk.
-Nos, köszönöm az estét.-mosolyogtam rá.
-Nincs mit.Örülök, hogy eljöttél.-viszonozta mosolyomat-Akkor még beszélünk.Szia-adott puszit az arcomra majd intett egyett és mosolyogva távozott.Pár másodpercig álltam ott, emésztve a történteket, amikor hangos sikitásokat hallottam fentről.
-Nem akarok oda menni-motyogtam magamba, de a szél mintha a rosszamat akarná, befele kezdett 'terelgetni' hüvös fuvalatával.Így hát felmentem.
Amikor bezártam az ajtót a két lökött barátnőm kiváncsi arcát találtam majdnem az enyémbe.Levetettem a dzsekim és a cipőm és vártam a kínozást.
-Nooos?-kezdte a 'Nem hagyunk békén amíg mindent nem tudunk' operációját Lessa.
-Ittunk kávét, elvitt a kedvenc helyére, majd arconpuszilt-itt egy kicsit elpirulhattam, mivel a két barátnőm csak bólogatva, karba tett kezekkel vigyorgott rám.Megforgattam szemeimet, majd kikerülve őket, mentem a szobámba.Mosolyogva dőltem el az ágyon, és állapitottam meg, hogy valami új kezdődött evvel a délutánnal.
Csak még nem tudtam mi is az...
Nos, itt is van a második rész.Köszönöm a komikat az előzőhöz.
Jó olvasást.
Timy
Telefonom vad csörgésére keltem.Meg sem néztem ki az, becsukott szemmel nyomtam le a zöld gombot.
-Szia.-hallottam meg Eric hangját a vonal másik végéről.Szemeim rögtön kipattantak.
-Helló.Mizu?-kérdeztem már teljesen ébren.
-Hát csak annyit akartam kérdezni, hogy nincs-e kedved eljönni egy kávéra?-hangja kicsit halk volt.Elmosolyodtam.
-De.-adtam meg a válaszomat.
-Akkor egy óra múlva nálad vagyok.Szia.-most már biztos voltam benne, hogy vigyorog.
-Oké.Szia-tettem le mosolyogva.Felálltam az ágyról, kutakodni kezdtem valami elfogadható ruha után.A csőnadrágom maradt,mellé felvettem egy narancs rövidújjut,és a narancs conversem. Megigazitottam a sminkem, fújtam magamra leheletnyi parfümöt, elvettem a telefonom és némi pénzt, majd kimentem.A csajok a nappaliban ültek.Lessa laptopozott, Maddie a TV-t nézte.
Lessa szimatolni kezdett,de fel nem nézett a képernyőről.
-Hova mész?-kérdezte-A parfümöd árulkodik-tette le a laptopját.Hát igen, általába csak randira használom ezt a parfümöt.De ez nem is randi, miket hebegek?
-Öhm...ki-próbáltam kitérni.
-Kivel?-faggatózott Maddie is miközben mindketten felálltak és közeledni kezdtek felém.
-Ha aztmondom, hogy E...-be se fejezhettem a csajok sikitani kezdtek.
-Viccelsz?-kérdezte Lessa csillogó tekintettel.
-Nem.-mondtam határozottan.Mint egy mentősereg(amelyik egy emberből állt) csengettek az ajtónál.Kinyitottam és Ericel találtam magam szembe.
-Szia.Mehetünk?-kérdezte
-Szia.Igen-válaszoltam.Felvettem a dzsekim, köszöntem a csajoknak,és már ott se voltam.
A közeli kávézóba mentünk.Eric illedelmesen kinyitotta az ajtót és előreengedett.Rendeltünk, majd leültünk egy üres asztalhoz.
-Ha kérdek valamit felpofozol?-kérdezte mosolyogva.
-Attól függ-mosolyogtam én is.
-Nevezhetjük ezt randinak?-ledöbbentem.Na most mit mondjak?Végül is kinyögtem, hogy:
-Aha.
Szája mosolyra húzódott, ajkába harapott és beleivott kávéjába.
-Elviszlek a kedvenc helyemre, mit szólsz?- kérdezte kis csend után
-Oké-egyeztem bele.Fizettünk,majd elindultunk.Átmentünk az egyik közeli parkon, majd be az erdőbe.Nem nagyon szimpatizálom én ezeket a helyeket.
-Jó ötlet ez?-kérdeztem.
-Igen, semmi bajod nem lesz.Csak gyere utánnam-fogta meg a kezem.Engedelmeskedtem, lépten-nyomon utánna mentem.Mígnem kiértünk egy tisztásra, ahol volt egy vizesés.
-Gyönyörű-suttogtam.
A nap lemenőben volt,ami még szebbé tette a helyet.
-Ugye?Ide szoktam jönni gondolkodni.-dölt el a fűbe.Követtem példáját.
-Hogy találtál erre a csodálatos helyre?-kérdeztem
-Apa mutatta még kiskoromban.Azóta mindig hű látogatója vagyok ennek a helynek.-magyarázta.
-Nem is csodálom.
Hirtelen egy erős szél támadt, amitől összerezzentem.
-Gyere menjünk, még megfázol-állt fel eric, majd felsegitett engem is.
Visszaballagtunk a városba, ahol már világitottak a lámpák,fénybe öntve Stockholmot.Úgy tiz-tizenöt perc alatt már a tömbházunk előtt voltunk.
-Nos, köszönöm az estét.-mosolyogtam rá.
-Nincs mit.Örülök, hogy eljöttél.-viszonozta mosolyomat-Akkor még beszélünk.Szia-adott puszit az arcomra majd intett egyett és mosolyogva távozott.Pár másodpercig álltam ott, emésztve a történteket, amikor hangos sikitásokat hallottam fentről.
-Nem akarok oda menni-motyogtam magamba, de a szél mintha a rosszamat akarná, befele kezdett 'terelgetni' hüvös fuvalatával.Így hát felmentem.
Amikor bezártam az ajtót a két lökött barátnőm kiváncsi arcát találtam majdnem az enyémbe.Levetettem a dzsekim és a cipőm és vártam a kínozást.
-Nooos?-kezdte a 'Nem hagyunk békén amíg mindent nem tudunk' operációját Lessa.
-Ittunk kávét, elvitt a kedvenc helyére, majd arconpuszilt-itt egy kicsit elpirulhattam, mivel a két barátnőm csak bólogatva, karba tett kezekkel vigyorgott rám.Megforgattam szemeimet, majd kikerülve őket, mentem a szobámba.Mosolyogva dőltem el az ágyon, és állapitottam meg, hogy valami új kezdődött evvel a délutánnal.
Csak még nem tudtam mi is az...
2011. július 7., csütörtök
1.Olasz vagy svéd?
Sziasztok!Köszönöm, hogy komiztatok, és örülök az új olvasóimnak is.
Nos itt van az első rész.
Remélem elnyeri tetszéseteket.
Jó olvasást nektek!
Timy
Némán sétáltunk egymás mellett már egy jó ideje amikor Maddie megtorpant.
-Mi történt?-fordultam felé.Nem válaszolt csak előre mutatott.
-Szentek szentje!-kapta szája elé Lessa a kezét.
-Calma.(Nyugalom)-intettem Lessa-nak, mivel tisztában voltam azzal, hogy akármikor robbanhat.
-Dde ő az!-dadogott Maddie.
-Eric Saade!-visitott Lessa.Sec-perc alatt megrohamozták a lányok-közöttük a két lökött barátnőm is- szegény fiút, hogy szerintem azt sem tudta melyik földrészen van.
Csak megráztam a fejem és karba tett kézzel elindultam hazafele.Írtam SMS-t Maddienek, hogy otthon leszek, ne keressenek.
Még jó, hogy megjavitották a liftet.Beszálltam és megnyomtam az ötöst.Épp csukódott be a lift ajtaja, amikor egy srác odatette a lábát, így kinyillott ismét.Beszállt és nekitámaszkodott a lift oldalának nagyot fújva.Napszemüveg volt rajta,amit furcsálltam, hisz még a nap sem süt.Nem érdekelt különösen, vállrántva nyomtam meg újra a gombot majd a lift elindult.
Nem ment két emeletet sem, megállt.
-Davvero? (Tényleg?)-kérdeztem hangosan,inkább a lifttől, csak olaszul, ne értse meg a srác.
-Si.(Igen.)-mosolygott rám és levette napszemüvegét.
-Santa Maria! (Szent Mária/)-kaptam a kezem a szám elé.Csak nagyokat pislogva néztem az előttem levő, nem épp átlagos popszenzációt.
-Eric Saade-nyújtotta kezét amit félve megráztam.
-Alyosha Graund-mondtam teljes svéd akcentussal.Két év alatt volt időm elsajátitani.
-Na most akkor olasz vagy svéd?-kérdezte meglepetten angolul.
-Ukrán-nevettem el magam érdekes feje láttán.-Had ábránditsalak ki-folytattam angolul-beszélek svédet,ukránt,olaszt és angolt.Melyik kedvezőbb?-mosolyogtam.
-Maradjon az angol.Ha belegabalyodok akkor svéd-mosolygott.
-Oké.És mit kellene csináljunk?-kérdeztem sóhajtva.Hogy mennyi minden jutott nekem eszembe akkor.-De mocskos a fantáziád-mondtam hangosan.
-Gondoltolvasóval maradtam bent a liftbe?-nézett rám Eric jelentőségteljesen.
-Öhhm....-gondolkoztam magamba mit mondjak-Nem-nyögtem ki végül.
-Ahhaa-bólintott mint aki rájött, hogy mit takarok.-Értem én.Újabb rajongó.
-Nem vagyok rajongód.Tisztellek mint előadó, de nem mondhatom magam rajongódnak.-mondtam magabiztosan.
-Oké-tartotta maga elé két kezét védekezésképpen.-És mennyit kel itt üljünk?-kérdezte és a fal mentén lecsúszott maga mellett megveregetve a helyet, hogy üljek le.
-Nem tudom-vontam vállat miközbe kellő távolságra leültem.
-Nem harapok-mosolygott rám édesen.Micsoda?Na nee ez nem én vagyok, hessegettem el gondolataimat.
Tisztában voltam azzal, hogy fiúból van, és ha közelebb csúszok hozzá az plusz egy pont neki, de rájöttem, hogy van barátnője, így közelebb mentem.
-Már ha itt vagyunk mesélj magadról-fordult velem szembe.
-Hát oké.2 éve élek itt barátnőimmel, mivel szüleink meghalltak egy repülő lezuhanása közben.Huszadik életévemet töltöm be októberben.Alkalmi sminkes vagyok, ezen kivül táncolok.Kb. ennyi.
-Sajnálom a szüleidet.-mondta.Nagyot sóhajtottam, küszködve könnyeimmel, de mindhiába, az egyik elhagyta 'szülőföldjét' és kiszabadult.Eric egy laza mozdulattal letörölte és megölelt.Nem tudtam hova tenni, de akkor nem érdekelt.-Ne sirj.
-Nehéz-szipogtam és elhajoltam tőle.
-Elképzelem-nyújtott át egy zsebkendőt.Óvatosan megtöröltem szemeimet, nem akartam elkenni a sminkem, habár nagy valószinűsége van annak, hogy úgy nézek ki mint egy zombi.Elővettem a telefonom és a hátuljába megnéztem.Egész jó.Eric ezen csak kuncogott.-Most mi van?Csajos dolgok-legyintettem mire röhögőgörcsben tört ki.Én meg elkezdtem nevetni azon ahogy ő nevet.
Azonban a lift hirtelen megindult.Rendesen megijedtem, hiszen felugrottam, mire Mr.Röhögőgörcs még jobban nevetett.Felsegitettem,majd amikor nyilt a lift mindketten kiszálltunk.
-Akkor megyek.-indultam az ajtó fele, de elkapta a csuklóm.
-Megadod a számod?-nézett rám édesen.Na álljak már le!
-Ühüm-nyögtem ki és elkértem a telefonját.Bepötyögtem a számom, ahogy ő is az én telefonomba, majd elköszöntem és bementem a lakásba,ahol barátnőim nekem estek.
-Hol voltál?-kérdezték egyszerre.
-Liftben.Bentmaradtunk.-mondtam miközben megszabadultam a cipőmtől és dzsekimtől.
-Bentmaradtunk?Kivel?-kérdezte Maddie miközben helyet foglaltunk a kanpén.Én a középen, ők mellettem.Komolyan mint egy rendőrségi kihallgatáson.
-Öhm, izéé, ne sikitsatok.E.S.-vel.-mindig így szólitjuk.Szinte hallottam a csajok állát, ahogy koppan a földön-Hahó?-semmi válasz.-Csajok-kiáltottam mire mindketten észhez tértek.
-JÉZUSOM!-pattant fel Lessa.
-Nem kértem tőle se autogramot, se fényképet se puszit-mondtam mielőtt megkérdezte volna.
-De akkor is.Te bentmaradtál Saadeval a liftbe!-ujjongott Maddie, mint ha azt mondtam volna, hogy férjhez megyek hozzá.Mármint Erichez.
-Marhaság-hagytam ott őket és bementem a szobámba.Ilyenkor mindig olvasni szoktam.Elterelte a figyelmemet.Hogy mit?Nem érdekelt.Legyen az novella,regény akár magazin.Ez alkalommal egy svéd magazin került a kezem alá.A legujjabb száma annak, amelyiknél Lessa dolgozik.Rögtön kiszúrta a szememet ez a mondat: Eric Saade szakit kedvesével!
Rekordsebességgel lapoztam a cikkhez és olvasni kezdtem:
A tinik bálványa úgy látszik szakit kedvesével.Az egyik fotósunk kapta le őket egy veszekedés közepén.
Eric csak ennyit nyilatkozott: Kihült a kapcsolatunk az utóbbi időben.És a szemem láttára megcsalt.Nem tühetem ezt el.
Kivel csalta meg Molly Eric-et?Ez itt a nagy kérdés.Remélhetőleg hamar választ kapunk.
Írta:Lessa Hammer.
Na igen, ha Lessa írta akkor látom is magam előtt az arcát: 'Kit érdekli, fő az, hogy szabad'
Megcsóváltam a fejem kis hülyeségemen, majd eldobtam a magazint az ágy másik végébe.
Nem gondoltam volna, de átléptem az álomvilág kapuit...
Nos itt van az első rész.
Remélem elnyeri tetszéseteket.
Jó olvasást nektek!
Timy
Némán sétáltunk egymás mellett már egy jó ideje amikor Maddie megtorpant.
-Mi történt?-fordultam felé.Nem válaszolt csak előre mutatott.
-Szentek szentje!-kapta szája elé Lessa a kezét.
-Calma.(Nyugalom)-intettem Lessa-nak, mivel tisztában voltam azzal, hogy akármikor robbanhat.
-Dde ő az!-dadogott Maddie.
-Eric Saade!-visitott Lessa.Sec-perc alatt megrohamozták a lányok-közöttük a két lökött barátnőm is- szegény fiút, hogy szerintem azt sem tudta melyik földrészen van.
Csak megráztam a fejem és karba tett kézzel elindultam hazafele.Írtam SMS-t Maddienek, hogy otthon leszek, ne keressenek.
Még jó, hogy megjavitották a liftet.Beszálltam és megnyomtam az ötöst.Épp csukódott be a lift ajtaja, amikor egy srác odatette a lábát, így kinyillott ismét.Beszállt és nekitámaszkodott a lift oldalának nagyot fújva.Napszemüveg volt rajta,amit furcsálltam, hisz még a nap sem süt.Nem érdekelt különösen, vállrántva nyomtam meg újra a gombot majd a lift elindult.
Nem ment két emeletet sem, megállt.
-Davvero? (Tényleg?)-kérdeztem hangosan,inkább a lifttől, csak olaszul, ne értse meg a srác.
-Si.(Igen.)-mosolygott rám és levette napszemüvegét.
-Santa Maria! (Szent Mária/)-kaptam a kezem a szám elé.Csak nagyokat pislogva néztem az előttem levő, nem épp átlagos popszenzációt.
-Eric Saade-nyújtotta kezét amit félve megráztam.
-Alyosha Graund-mondtam teljes svéd akcentussal.Két év alatt volt időm elsajátitani.
-Na most akkor olasz vagy svéd?-kérdezte meglepetten angolul.
-Ukrán-nevettem el magam érdekes feje láttán.-Had ábránditsalak ki-folytattam angolul-beszélek svédet,ukránt,olaszt és angolt.Melyik kedvezőbb?-mosolyogtam.
-Maradjon az angol.Ha belegabalyodok akkor svéd-mosolygott.
-Oké.És mit kellene csináljunk?-kérdeztem sóhajtva.Hogy mennyi minden jutott nekem eszembe akkor.-De mocskos a fantáziád-mondtam hangosan.
-Gondoltolvasóval maradtam bent a liftbe?-nézett rám Eric jelentőségteljesen.
-Öhhm....-gondolkoztam magamba mit mondjak-Nem-nyögtem ki végül.
-Ahhaa-bólintott mint aki rájött, hogy mit takarok.-Értem én.Újabb rajongó.
-Nem vagyok rajongód.Tisztellek mint előadó, de nem mondhatom magam rajongódnak.-mondtam magabiztosan.
-Oké-tartotta maga elé két kezét védekezésképpen.-És mennyit kel itt üljünk?-kérdezte és a fal mentén lecsúszott maga mellett megveregetve a helyet, hogy üljek le.
-Nem tudom-vontam vállat miközbe kellő távolságra leültem.
-Nem harapok-mosolygott rám édesen.Micsoda?Na nee ez nem én vagyok, hessegettem el gondolataimat.
Tisztában voltam azzal, hogy fiúból van, és ha közelebb csúszok hozzá az plusz egy pont neki, de rájöttem, hogy van barátnője, így közelebb mentem.
-Már ha itt vagyunk mesélj magadról-fordult velem szembe.
-Hát oké.2 éve élek itt barátnőimmel, mivel szüleink meghalltak egy repülő lezuhanása közben.Huszadik életévemet töltöm be októberben.Alkalmi sminkes vagyok, ezen kivül táncolok.Kb. ennyi.
-Sajnálom a szüleidet.-mondta.Nagyot sóhajtottam, küszködve könnyeimmel, de mindhiába, az egyik elhagyta 'szülőföldjét' és kiszabadult.Eric egy laza mozdulattal letörölte és megölelt.Nem tudtam hova tenni, de akkor nem érdekelt.-Ne sirj.
-Nehéz-szipogtam és elhajoltam tőle.
-Elképzelem-nyújtott át egy zsebkendőt.Óvatosan megtöröltem szemeimet, nem akartam elkenni a sminkem, habár nagy valószinűsége van annak, hogy úgy nézek ki mint egy zombi.Elővettem a telefonom és a hátuljába megnéztem.Egész jó.Eric ezen csak kuncogott.-Most mi van?Csajos dolgok-legyintettem mire röhögőgörcsben tört ki.Én meg elkezdtem nevetni azon ahogy ő nevet.
Azonban a lift hirtelen megindult.Rendesen megijedtem, hiszen felugrottam, mire Mr.Röhögőgörcs még jobban nevetett.Felsegitettem,majd amikor nyilt a lift mindketten kiszálltunk.
-Akkor megyek.-indultam az ajtó fele, de elkapta a csuklóm.
-Megadod a számod?-nézett rám édesen.Na álljak már le!
-Ühüm-nyögtem ki és elkértem a telefonját.Bepötyögtem a számom, ahogy ő is az én telefonomba, majd elköszöntem és bementem a lakásba,ahol barátnőim nekem estek.
-Hol voltál?-kérdezték egyszerre.
-Liftben.Bentmaradtunk.-mondtam miközben megszabadultam a cipőmtől és dzsekimtől.
-Bentmaradtunk?Kivel?-kérdezte Maddie miközben helyet foglaltunk a kanpén.Én a középen, ők mellettem.Komolyan mint egy rendőrségi kihallgatáson.
-Öhm, izéé, ne sikitsatok.E.S.-vel.-mindig így szólitjuk.Szinte hallottam a csajok állát, ahogy koppan a földön-Hahó?-semmi válasz.-Csajok-kiáltottam mire mindketten észhez tértek.
-JÉZUSOM!-pattant fel Lessa.
-Nem kértem tőle se autogramot, se fényképet se puszit-mondtam mielőtt megkérdezte volna.
-De akkor is.Te bentmaradtál Saadeval a liftbe!-ujjongott Maddie, mint ha azt mondtam volna, hogy férjhez megyek hozzá.Mármint Erichez.
-Marhaság-hagytam ott őket és bementem a szobámba.Ilyenkor mindig olvasni szoktam.Elterelte a figyelmemet.Hogy mit?Nem érdekelt.Legyen az novella,regény akár magazin.Ez alkalommal egy svéd magazin került a kezem alá.A legujjabb száma annak, amelyiknél Lessa dolgozik.Rögtön kiszúrta a szememet ez a mondat: Eric Saade szakit kedvesével!
Rekordsebességgel lapoztam a cikkhez és olvasni kezdtem:
A tinik bálványa úgy látszik szakit kedvesével.Az egyik fotósunk kapta le őket egy veszekedés közepén.
Eric csak ennyit nyilatkozott: Kihült a kapcsolatunk az utóbbi időben.És a szemem láttára megcsalt.Nem tühetem ezt el.
Kivel csalta meg Molly Eric-et?Ez itt a nagy kérdés.Remélhetőleg hamar választ kapunk.
Írta:Lessa Hammer.
Na igen, ha Lessa írta akkor látom is magam előtt az arcát: 'Kit érdekli, fő az, hogy szabad'
Megcsóváltam a fejem kis hülyeségemen, majd eldobtam a magazint az ágy másik végébe.
Nem gondoltam volna, de átléptem az álomvilág kapuit...
2011. július 6., szerda
Prológus
Sziasztok!Meghoztam a prológust.Lehet, hogy felteszem ma az első részt de még nem biztos.Addig is jó olvasást és komizzatok.
Timy
Az eső halk koppanása az ablakpárkányhoz keltett fel szombat reggel.Nyújtóztam egy sort, majd lerugdostam magamról a takarót, bebújtam a mamuszomba és kicsoszogtam a fürdőbe.Lezuhanyoztam,és visszamentem a szobámba valami elfogadható ruháért.Egy csőnadrágra és egy fehér háromnegyedes ujjú toppra esett a választásom.Kifésültem a hajam majd kimentem a nappaliba.Lessa a kanapén itta kávéját, míg Madison reggelijét eszegette az egyik fotelba.
-Jó reggelt!-köszöntem
-Neked is-hangzott a válasz.Lehuppantam Lessa mellé, úgy néztük a TV-t.
Mivel szüleink két évvel ezelőtt lezuhantak a repülővel, úgy döntöttünk, hogy egybe költözünk.Viszont nem szülőföldünkön vettünk lakást, hanem Svédországba.Hogy miért?Azért mert én ukrán, Lessa olasz és Madison angol származású.Így nincs közös szülőföldünk.Most biztos azon gondolkozol, hogy lehetünk mi a legjobb barátnők?14 éves voltam amikor nagypapám felajánlott egy házat Angliába.És mivel apa talált állást is, oda költöztünk.Lessa meg ösztöndíjat kapott Angliába, így kénytelen volt odaköltözni.Így a középiskolát együtt jártuk ki.Egyetemre nem akarunk menni, mivel van mindhármunknak jó állása, és úgy véljük nem kel egyetem.Én alkalmi sminkes vagyok.Általába nagyobb rendezvényeken(mint pl. énekverseny) kapok munkát.Lessa újságszerkesztéssel foglalkozik.Azonban munkája nem sok, mivel a lap amelyknél dolgozik, csak kéthavonta jelenik meg.Madison felszolgáló egy étteremben.
-Csajok nem megyünk sétálni?-állt fel Lessa
-Menjünk-vontam meg a vállam és feláltam.
-Oké-állt fel Maddie is.
Felvettem a bőrdzsekim(mind lehet nyár, ha egyszer borzalmas az idő),a telefonom a zsebembe csúsztattam,felhúztam a fekete conversem,majd megvártam a csajokat a lépcsőházba.Csakhamar ők is kijöttek.Lessa bezárta az ajtót,majd elindultunk le a lépcsőn.Mivel a lift nem ment, kénytelenek voltunk öt emeletet levágtatni.
Amint kiértem a hüvös levegőre,összhúztam magamon a kabátot.
-Merre?-kérdeztem
-Park.-vágta rá Maddie.Így elindultunk a park felé.Vagyis arra a helyre amely az életem változását jelentette...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)