Hát sziasztok!
Mint látjátok, itt vagyok.Igenám, de a blog végével jöttem.Nagyon sajnálom, de ez nekem nem megy.Két okból is: 1.Kinőttem Eric rajongásából. 2.Nem birom. Ezen kívül még két blogom van a neonon, amiket sikeresen be akarok fejezni, azok által búcsút inteni a fanfictionoknak.
Ez alkalommal, amikor utoljára irtam nektek részt (ami mellesleg elég rosszul sikerült), meg szeretném köszönni a több mint 10.000 kattintást, és 30 rendszeres olvasót, valamint a több mint 90 kommentet.Ezek nekem sokat jelentenek, örülök, hogy olvastátok a blogomat.
Annyit elmondanák még, hogy nem fogok eltünni, a történeteket amik Ericről szólnak,szívesen elolvasom.
Köszönöm mégegyszer, és bocsánat ha felháborítalak titeket ezzel.
Jó olvasást utoljára itt.
Timy♥
Amikor megszólalt az ébresztőórám,azt se tudtam milyen nap van, vagy egyáltalán fiú vagyok-e vagy lány.
Furcsa érzéssel botorkáltam le a földszintre.Apa a kávéját iszogatta, a reggeli sportújság olvasása kíséretében, míg anya az egyik divatmagazint tanulmányozta, reggeli közben.
-Öhm..jó reggelt.-köszöntem kicsit kómásan, rekedt hangon.Össze voltam zavarodva.Mi történt végülis?
-Neked is -mosolyogtak rám szüleim.
Reggelim elfogyasztása után a fürdőt céloztam meg.Szokásos reggeli teendőim elvégzése után felvettem egy világos farmert, egy fehér atlétával,és az elmaradhatatlan conversemmel,vittem fel egy halvány sminket, majd felkaptam a telefonom és a táskám, elbúcsúztam szüleimtől és mentem is ki, ahol Lessa és Maddie már vártak.
-Hogy aludtál? -kérdeze Maddie.
-Furcsán.-mondtam tömören.
-Azta.Olyat is lehet?-vonta fel Lessa a szemöldökét.
-Nagyon úgy néz ki.Szóval Stocholmban voltunk, szülők nélkül, meghaltak.Nem jártunk suliba, 19 évesek voltunk.És volt egy pasi.Tipikus barna hajú,barna szemű, cuki pofi, izmos test.Ő húsz volt.És mindenféle marhaság.-forgattam meg a szemeimet.
-És nekünk nem hagytál senkit? -kérdezte Maddie, a sértődöttet játszva.
-Dehogynem.-nevettem fel.-A két táncosát.
-Mi, híres pasi volt? -meresztett rám Lessa nagy szemeket.
-Igen.Énekes.
-Aztaa..és a nevét tudod? -kíváncsiskodott.
-Öö..valamilyen Eric.-vontam vállat.
-Álmodhatnék én is ilyeneket.-húzta el Maddie a száját.
Beérve a suliba kivettem a szekrényemből a könyveket és megindultam a már jól ismert földrajz terem felé.
-Azt el is felejtettem mondani, hogy én ukrán, te -mutattam Lessára- olasz, míg Maddie, te angol származású volt.
-Ez is megvolt, mégsincs este.-bólintott elismerően az utóbb említett barátnőm.
-Jó reggelt osztály.-jött be a tanár, mellette egy kb. velem egyidős pasival.-Bemutatnám nektek Eric-et,az új osztálytársatokat.Alyosha mellett még van egy üres hely.-mondta a tanár.Felkaptam a fejem, tekintetem egy jól ismert barna szempárba ütközött...
Babám!
VálaszTörlésItt a vége.:(((
Könnyes búcsút veszünk Eric-től és Aly-től.
Rövid lett.
Nem számítottam erre az biztos. Az elején nem is értettem, hogy miről van szó:$
Ez csak egy álom volt...Jajj, ha már itt tartunk olyan szépet álmodtam *.* majd elmondom neked.;))
Szóval, akkor mi most pár évvel hátrébb vagyunk? Csakmert itt Aly még gimnazista és ezek szerint Eric is.:))
Mindegy. jó rész volt és sajnálom, hogy vége, de megértem.♥♥
Akkor most nem mondom, hogy siess a kövivel...
Majd úgyis beszélünk.:))
Puszi: Zsófi.♥♥
Zsófi K.: nem tudod mekkorát dobbant a szivem amikor megláttam, hogy van komi :D igen, vége van :( az volt a célom XD ajánlatos, hogy vonszold fel a hátsód face-re.igen, gimisek még :D köszi :) nem :/ feltétlen :D puszi♥♥
VálaszTörlésSzia! :)
VálaszTörlésSajnálom, hogy vége lett... a fejezet jól sikerült. Az első reakcióm, pedig az volt, hogy hoppá! Nem semmi befejezés lett. Úgy hagytad abba, hogy talán még a közel, vagy távol jövőben még akár folytathatod is, örülnék neki, de így is nagyon jó lett!
Puszii, adadel <3
adadel:Szia :) Köszi :D Az még kérdéses, viszont szóba jöhet :)
VálaszTörlésSzia! :)
VálaszTörlésÉn személy szerint örülnék neki, ha folytatnád, mert ebből is kialakulhatna egy jó kis sztori, de azt is megértem, hogy nem bírod folytatni. :/
Mindegy, nekem akkor is nagyon tetszettek az eddigi részek! :)
Sziszaa: köszönöm. nem tudom, ha folytatom ezt a blogot, idő kérdése :D
VálaszTörlés